Termikus burok
A termikus burok
2009 május 1. Szerző: admin · Nincs hozzászólás
Fektesse otthona korszerűsítésbe pénzét még ma.
A megtérülés 3-10 év alatt garantált!
_
A Geo-Line a korszerű otthon megvalósításához – legyen az új építésű vagy felújításra szoruló – az E-Renovit programja keretében, a termikus burok elvén haladva térképezi fel sorra a hiányosságokat.
Szakembereink a diagnózis alapján, folyamatos ellenőrzés mellett végzik el a munkafolyamatot.
A légtömörség és a hőszigetelés fogalma:
Az épületek külső burka minél légtömörebb kell legyen – ez nem csak a passzívházakra érvényes. Csak a burok légtömörségével lehet olyan építészeti károkat elkerülni, melyek a levegőáramban szállított vízgőzből erednek (lásd lent az ábrát). A huzatos lakóhelyiségeket ma már a lakók egyébként sem fogadják el: Egy ténylegesen légtömör építési mód jobb kényelemérzethez vezet. Ezért a jó légtömörség az építészeti technika manapság általánosan érvényes szabályai szerint elvárt, és ez így rendjén is van. Egy kényelmes passzívház esetében ez méginkább érvényes.

- Szerkezeti repedés, hézag
A légtömörség nem az energiatakarékos építészet hobbija, hanem egy kötelező szükségszerűség, ha a szerkezeti elemek átnedvesedését el akarjuk kerülni. A nem légtömör helyeken keresztül áramló levegő ugyanis nagyon sok nedvességet juttat magába az épületszerkezetbe.
A légtömörséget nem szabad a hőszigeteléssel összetéveszteni. Mindkét tulajdonság fontos az épületburok számára, de mindkettőt általában egymástól függetlenül kell elérni:
- Egy jól szigetelő építőanyag nem feltétlenül légtömör: pl. egy kókusszövet-szigetelésen, egy befújt cellulózszigetelésen vagy egy ásványgyapottáblán problémamentesen “át lehet fújni a levegőt”. Ezek az anyagok jó hőszigetelők, de nem légtömörek. Az egyedüli szigetelőanyag, ami egyidejűleg légtömörségi rétegként is alkalmazható, az az üveghab.
- Megfordítva: egy légtömör anyag nem feltétlenül jó hőszigetelő is egyben: pl. az alumíniumlemez tökéletesen légtömör, de hőszigetelő hatása gyakorlatilag nincsen.

- A termikus burok elvi ábrázolása
Elv
Fontos az “egy megszakítás nélkül tömör épületburok” elve, mely könnyen nyomonkövethető a “piros vonal” módszerrel.Egy épületburok akkor lehet csakugyan légtömör, ha: A légtömör burok az egész fűtött légtérfogatot körülveszi, mégpedig megszakítások nélkül .
A termikus burok alapvető funkciói:
Hőszigetelés:
A belső meleg elválasztása a külső hideg területtől, megakadályozva hogy a hideg a belső térbe jusson.Légzárás:
A megfelelő – előírt – légzárást biztosítja. A következők nem tartoznak a termikus burokhoz: – átszellőztetett épületszerkezetek, előtét héjszerkezet – Télikertek, üvegezett tornácok homlokzati szigetelésen kívüli részei – Társított szerkezetek /árnyékolók, előtét építmények/ A termikus burok elemei: Tömör épülethatároló szerkezetek: -Külső fal – Padló (talajon és pincefödémen) -Padlásfödém -Tetőtér beépítést határoló szerkezetek -üvegezés nélküli egyéb épületszerkezetek (bejárati ajtó, pince, garázsajtó stb.) Üvegezett (transzparens) épülethatároló szerkezetek: – Ablakok (függőleges és ferde síkú) -Szolár (üveg) falak, a passzív szolár rendszerek egy része -TetőbevilágítókTermikus burok
Hőszigetelés a gyakorlatban
2009 április 18. Szerző: admin · Nincs hozzászólás
Mivel Közép-Európában az időjárási viszonyokat október közepétől április végéig a hűvös és csapadékos idő jellemzi, az épületburkon belüli hőmérséklet magasabb lesz, mint a szabadban. Ekkor a burkon keresztül hő távozik – ha ez a hőveszteség nem kerül pótlásra, akkor relatív gyorsan bent is olyan hideg lesz, mint kint. Ezért ésszerű a hő távozásának határokat szabni – pontosan ez a feladata a hővédelemnek.

A hőszigetelés fontossága
Minden építési módnál lehet jó hővédelmet alkalmazni, ami már eredményesen meg is történt: a nehézszerkezetes építésnél a faszerkezetes építésnél, a készházépítésnél, héjelem-technikájú építésnél, a fémszerkezetes építésnél és a vegyes szerkezetű építés minden formájánál.
Egy utólagos, nagyon jó hőszigetelés meglévő épületeknél is lehetséges. Az energiatakarékos házépítés tapasztalataiból egy fontos elv vezethető le:
“Ha már lúd, legyen kövér!”
– hővédelemnél ne spóroljunk a szigetelés vastagságával. Az E-Renovit program keretében ezt komolyan gondoljuk – mert a jó hővédelem az energiamegtakarítás egy nagyon gazdaságos útja.
Az energiatakarékos építés legfontosabb elve: egy az épület köré elhelyezett megszakítás nélküli hőszigetelő burok (sárga) lecsökkenti a hőveszteségeket, mint egy meleg kabát. Mivel a legtöbb hőszigetelő anyag nem légtömör, a szigetelő burok mellett kell még egy légtömör buroknak is lennie – ez így van itt is, ezt a piros színnel húzott vonal jelöli. Nagyon fontos a hőhidak elkerülése, amire egy külön tervezési módszer lett kifejlesztve, a “hőhídmentes kialakítás”.
Hőhíd
A hő megkeresi a fűtött helyiségből kivezető útját. Eközben a legkisebb ellenállás irányába megy. És ez nem feltétlenül kell egyenesen egy szerkezeti elemen keresztül vezessen. A meleg számára gyakran egy “helyi kerülőút” egyszerűbben vehető, mint a közvetlen út. Ezekben az esetekben beszél a a szakirodalom egy “hőhídról”.
A hőhidak következményei:
- Megváltozott, általában lecsökkent belső felületi hőmérséklet; ez a legrosszabb esetben az épületelem átnedvesedéséhez és penész kialakulásához vezethet.
- Megváltozott, általában megemelkedett hőveszteség.
Termikus burok
Épületdiagnosztika
2009 április 16. Szerző: admin · Nincs hozzászólás
Épületdiagnosztika
A thermovíziós / hőfényképezéses / vizsgálat olyan vizsgálatot jelent, amely lehetővé teszi bármely test távolból történő, érintkezés nélküli, saját sugárzáson alapuló, felületi hőmérsékletének vizsgálatát.
|
|
![]() Hőszigeteletlen áthidaló |
![]() Hőhíd a sarokban (tetőtér)
|
A thermovíziós vizsgálat azon alapul, hogy a kamera érzékeli, és látható képpé alakítja, a minden abszolút nulla foknál nagyobb hőmérsékletű infrasugárzást amit a test kibocsát magából. A hőfényképezést a hőmérséklet változások, a hőmérsékleti sugárzás eloszlása, valamint az azt követő jelenségek tanulmányozására használjuk.
Mire jó a hőfényképezés az épületeknél?
A hőfénykép objektív módon megmutatja az épületek pillanatnyi hőveszteségét, hőszigetelés vagy hőszigeteletlenség miatti hiányosságokat, problémákat. Az épületek állapot vizsgálata azon alapul, hogy a hőfényképezéssel kimutathatók a hőmérséklet különbségek a külső és a belső felületeken. Megjegyzendő, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a megfelelő hőáramok kialakulása a külső és a belső oldalak között! Tehát a megfelelő hőmérséklet különbség a mérés alapja.
![]() Menyezet szigetelési hibák
|
![]() Tetőtér koszorú és pillérek rossz hőszigetelése
|
Az épületek külső és belső oldaláról hőfényképeket készítünk, ezeket hasonlítjuk össze, így választ kapunk a vizsgált felületek hőtechnikai állapotáról. Így a kiértékelés után meg tudjuk határozni, hogy hol és miként kell beavatkozni az épületen, hogy az épület megfelelően el tudja látni a funkcióját.
Egy épület objektív vizsgálatához nagyon sok, néha több mint 100 hőfénykép készül, mert csak így lehet korrekt választ adni a felmerülő problémák megoldására. A hőfényképezés alkalmas ezen túl még: vizesedések, nedvesedések, penészesedések helyeinek kimutatására, melyek nagysága biztos, hogy nem egyezik meg az emberi szem által látott területtel ! Padlófűtés, vagy bármilyen vízzel kapcsolatos cső helyeinek kimutatása, csőtörés keresés.