Termikus burok

A termikus burok

Fektesse otthona korszerűsítésbe pénzét még ma.
A megtérülés 3-10 év alatt garantált!
_

A Geo-Line a korszerű otthon megvalósításához – legyen az új építésű vagy felújításra szoruló – az E-Renovit programja keretében, a termikus burok elvén haladva térképezi fel sorra a hiányosságokat.
Szakembereink a diagnózis alapján, folyamatos ellenőrzés mellett végzik el a munkafolyamatot.

A légtömörség és a hőszigetelés fogalma:

Az épületek külső burka minél légtömörebb kell legyen – ez nem csak a passzívházakra érvényes. Csak a burok légtömörségével lehet olyan építészeti károkat elkerülni, melyek a levegőáramban szállított vízgőzből erednek (lásd lent az ábrát). A huzatos lakóhelyiségeket ma már a lakók egyébként sem fogadják el: Egy ténylegesen légtömör építési mód jobb kényelemérzethez vezet. Ezért a jó légtömörség az építészeti technika manapság általánosan érvényes szabályai szerint elvárt, és ez így rendjén is van. Egy kényelmes passzívház esetében ez méginkább érvényes.

Szerkezeti repedés, hézag

A légtömörség nem az energiatakarékos építészet hobbija, hanem egy kötelező szükségszerűség, ha a szerkezeti elemek átnedvesedését el akarjuk kerülni. A nem légtömör helyeken keresztül áramló levegő ugyanis nagyon sok nedvességet juttat magába az épületszerkezetbe.
A légtömörséget nem szabad a hőszigeteléssel összetéveszteni. Mindkét tulajdonság fontos az épületburok számára, de mindkettőt általában egymástól függetlenül kell elérni:

• Egy jól szigetelő építőanyag nem feltétlenül légtömör: pl. egy kókusszövet-szigetelésen, egy befújt cellulózszigetelésen vagy egy ásványgyapottáblán problémamentesen “át lehet fújni a levegőt”. Ezek az anyagok jó hőszigetelők, de nem légtömörek. Az egyedüli szigetelőanyag, ami egyidejűleg légtömörségi rétegként is alkalmazható, az az üveghab.
• Megfordítva: egy légtömör anyag nem feltétlenül jó hőszigetelő is egyben: pl. az alumíniumlemez tökéletesen légtömör, de hőszigetelő hatása gyakorlatilag nincsen.

Elv

Fontos az “egy megszakítás nélkül tömör épületburok” elve, mely könnyen nyomonkövethető a “piros vonal” módszerrel.

Egy épületburok akkor lehet csakugyan légtömör, ha: A légtömör burok az egész fűtött légtérfogatot körülveszi, mégpedig megszakítások nélkül .

Hőszigetelés:

A belső meleg elválasztása a  külső hideg  területtől, megakadályozva hogy a hideg a belső térbe jusson.

Légzárás:

A megfelelő – előírt – légzárást biztosítja.

A következők nem tartoznak  a termikus burokhoz:

– átszellőztetett épületszerkezetek, előtét héjszerkezet

– Télikertek, üvegezett tornácok homlokzati szigetelésen kívüli részei

– Társított szerkezetek /árnyékolók, előtét építmények/

A termikus burok elemei:

Tömör épülethatároló szerkezetek:

-Külső fal

– Padló (talajon és pincefödémen)

-Padlásfödém

-Tetőtér beépítést határoló szerkezetek

-üvegezés nélküli egyéb épületszerkezetek (bejárati ajtó, pince, garázsajtó stb.)

Üvegezett (transzparens) épülethatároló szerkezetek:

– Ablakok (függőleges és ferde síkú)

-Szolár (üveg)  falak, a passzív szolár rendszerek egy része

-Tetőbevilágítók

Termikus burok

Hőszigetelés a gyakorlatban

Mivel Közép-Európában az időjárási viszonyokat október közepétől április végéig a hűvös és csapadékos idő jellemzi, az épületburkon belüli hőmérséklet magasabb lesz, mint a szabadban. Ekkor a burkon keresztül hő távozik – ha ez a hőveszteség nem kerül pótlásra, akkor relatív gyorsan bent is olyan hideg lesz, mint kint. Ezért ésszerű a hő távozásának határokat szabni – pontosan ez a feladata a hővédelemnek.

Minden építési módnál lehet jó hővédelmet alkalmazni, ami már eredményesen meg is történt: a nehézszerkezetes építésnél a faszerkezetes építésnél, a készházépítésnél, héjelem-technikájú építésnél, a fémszerkezetes építésnél és a vegyes szerkezetű építés minden formájánál.

Egy utólagos, nagyon jó hőszigetelés meglévő épületeknél is lehetséges. Az energiatakarékos házépítés tapasztalataiból egy fontos elv vezethető le:

“Ha már lúd, legyen kövér!”

– hővédelemnél ne spóroljunk a szigetelés vastagságával. Az  E-Renovit program keretében ezt komolyan gondoljuk – mert a jó hővédelem az energiamegtakarítás egy nagyon gazdaságos útja.

Az energiatakarékos építés legfontosabb elve: egy az épület köré elhelyezett megszakítás nélküli hőszigetelő burok (sárga) lecsökkenti a hőveszteségeket, mint egy meleg kabát. Mivel a legtöbb hőszigetelő anyag nem légtömör, a szigetelő burok mellett kell még egy légtömör buroknak is lennie – ez így van itt is, ezt a piros színnel húzott vonal jelöli. Nagyon fontos a hőhidak elkerülése, amire egy külön tervezési módszer lett kifejlesztve, a “hőhídmentes kialakítás”.

Hőhíd

A hő megkeresi a fűtött helyiségből kivezető útját. Eközben a legkisebb ellenállás irányába megy. És ez nem feltétlenül kell egyenesen egy szerkezeti elemen keresztül vezessen. A meleg számára gyakran egy “helyi kerülőút” egyszerűbben vehető, mint a közvetlen út. Ezekben az esetekben beszél a a szakirodalom egy “hőhídról”.

A hőhidak következményei:

• Megváltozott, általában lecsökkent belső felületi hőmérséklet; ez a legrosszabb esetben az épületelem átnedvesedéséhez és penész kialakulásához vezethet.
• Megváltozott, általában megemelkedett hőveszteség.

Termikus burok

Épületdiagnosztika

 Épületdiagnosztika      

     A thermovíziós / hőfényképezéses / vizsgálat olyan vizsgálatot jelent, amely lehetővé teszi bármely test távolból történő, érintkezés nélküli, saját sugárzáson alapuló, felületi hőmérsékletének vizsgálatát.

Szigeteletlen lábazat	Félig szigetelt épület
Hőszigeteletlen áthidaló	Hőhíd a sarokban (tetőtér)

                   A thermovíziós vizsgálat azon alapul, hogy a kamera érzékeli, és látható képpé alakítja, a minden abszolút nulla foknál nagyobb hőmérsékletű infrasugárzást amit a test kibocsát magából. A hőfényképezést a hőmérséklet változások, a hőmérsékleti sugárzás eloszlása, valamint az azt követő jelenségek tanulmányozására használjuk.

 

Mire jó a hőfényképezés az épületeknél?

A hőfénykép objektív módon megmutatja az épületek pillanatnyi hőveszteségét, hőszigetelés vagy hőszigeteletlenség miatti hiányosságokat, problémákat. Az épületek állapot vizsgálata azon alapul, hogy a hőfényképezéssel kimutathatók a hőmérséklet különbségek a külső és a belső felületeken. Megjegyzendő, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a megfelelő hőáramok kialakulása a külső és a belső oldalak között! Tehát a megfelelő hőmérséklet különbség a mérés alapja.

Menyezet szigetelési hibák

Tetőtér koszorú és pillérek rossz hőszigetelése

      Az épületek külső és belső oldaláról hőfényképeket készítünk, ezeket hasonlítjuk össze, így választ kapunk a vizsgált felületek hőtechnikai állapotáról. Így a kiértékelés után meg tudjuk határozni, hogy hol és miként kell beavatkozni az épületen, hogy az épület megfelelően el tudja látni a funkcióját. 
     Egy épület objektív vizsgálatához nagyon sok, néha több mint 100 hőfénykép készül, mert csak így lehet korrekt választ adni a felmerülő problémák megoldására. A hőfényképezés alkalmas ezen túl még: vizesedések, nedvesedések, penészesedések helyeinek kimutatására, melyek nagysága biztos, hogy nem egyezik meg az emberi szem által látott területtel ! Padlófűtés, vagy bármilyen vízzel kapcsolatos cső helyeinek kimutatása, csőtörés keresés.