Rss Feed
Tweeter button
Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon
Kivitelezés

Hőszivattyús rendszerek

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A hőszivattyús rendszerek


A környezet tele van energiával. Egy hőszivattyúval a természetben rendelkezésre álló energia egy részét ki lehet nyerni, és mint fűtési energiát vagy melegvíz készítésre fordítandó energiát felhasználni. Egy ilyen gazdaságos készülék alkalmazása minden körülmények között ésszerű. A hőenergiát még -20 ºC hőmérsékleten is ki tudja vonni a környezetből.
Egy évre összegezve a természetes energia felhasználásával, a szokásos fűtési költségek felét is megspórolhatjuk.

Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg:

  • A vizes hőszivattyú (víz-víz)
  • A földes hőszivattyú (föld-víz)
  • A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
Fúrt földszondás rendszer

A vizes hőszivattyú (víz-víz)

A talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből nyerheti az energiát.
A talajhő szondás és a talajhő kollektor esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.
Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető.

Talajszondás rendszer

A földes hőszivattyú (föld-víz)

A talajba behelyezett horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből.
A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektorfelületet 1,2-1,5 m mélységben telepítik és 8kW hőigényre kb 250 m2 telepítése javasolt.

A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és használati melegvíz (HMV) felhasználására is alkalmas melegvizet.

Kivitelezés

Napkollektoros rendszerek

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Napkollektoros rendszerek:

Figyelem!

A napkollektorral való  tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Melegvíz készítés napenergiával

Magyarország éghajlati adottságai mellett a napenergia-hasznosítás legegyszerűbben megvalósítható, ami bátran ajánlható mindenkinek.

Számoljunk!

Egy személy naponta megközelítleg 50-60 liter melegvizet használ el, aminek az előállításához ~2-3 kWh hőenergia szükséges. 1m2 napkollektorral pedig a nyári félévben napi 2-2,5 kWh, télen 0,5-1,5 kWh napenergia hasznosítható. Így tehát személyenként 1-1,5m2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiséget.

Éves átlagban többnyire 60-70%os megtakarítás érhető el!
A nyári félévben közel 100%, a téli félévben 30-40% a melegvíz megtakarítás várható!

Családi házak (melegvíz készítése, kiegészítő fűtéssel)
Családi házak esetében melegvíz készítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 4-5 db 2 m2-es napkollektort célszerű felszerelni. Szükség van egy viszonylag nagy méretű, általában 200-500 literes melegvíztárolóra is.

A nagyobb és jól hőszigetelt melegvíztároló alkalmas arra, hogy a napközben kollektorokkal előállított melegvizet tárolja az esti és reggeli vízfogyasztás idejére. Az ilyen tárolókban általában két belső csőkígyó, hőcserélő található. Az alsóra kell kötni a napkollektorokat, a felsőre pedig a kazánt. Így a kazán csak a tároló felső részét tudja felfűteni. Ezzel biztosítható, hogy mindig legyen melegvíz, ugyanakkor a kazán feleslegesen ne fűtse fel a kollektorok elől a teljes tárolótérfogatot. A melegvíztároló fűthető elektromos fűtőpatronnal is, vagy jó megoldás az is, ha két sorba kapcsolt tárolót alkalmaznak, melyek közül az elsőt napkollektorral, a másodikat hagyományos módon fűtik.

Kivitelezés

A hőszivattyú lényege

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 


Figyelem!

Cégünk teljes gépészeti tervezést és teljeskörű kivitelezést végez. Bővebben ITT érdeklődhet!

ground-source-heat-pumpsA geotermikus hőszivattyú
a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.
A ténylegesen megfizetendő energia a kompresszor működtetéséhez szükséges elektromos energia lesz. Mivel a tényleges hasznos hőt a hűtőközeg “beszállítja”, a kondenzátoron leadott hőmenniyég 3-4-szer több lehet, mint a kompresszor által felvett elektromos energia.
Azt a számot, amely a felvett elektromos energia és a leadott hőenergia hányadosa, nevezzük hatékonységi mutatónak, vagy az EER számnak (angol Energy Efficiency Ratio).
Minél nagyobb az EER szám, annál hatékonyabb a hőszivattyú.

Annak függvényében, hogy milyen a kollektor oldal, beszélhetünk termálvizes, levegős, vagy geotermikus hőszivattyúkról.

A hőszivattyúval való  tervezés és a teljeskörű kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!


Kivitelezés

Tetőszigetelés

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A tetőfödém és a mai modern tetőszigetelés

A teljes tetőszerkezet szigetelőképességét az alkalmazott hőszigetelőanyagon annak vastagságán túl a beépítés helye és módja is jelentősen befolyásolja!
A Geo-Line az E-Renovit program keretében a tetőfödémek utólagos szigetelésében is megfelelő és szakszerű munkát tervezünk és kivitelezünk.

A szarufák feletti szigetelés csomóponti ábra A tetőtér beépítése megfelelő hőszigetelés nélkül elképzelhetetlen. Ugyanakkor ma már nem elég a hőszigetelőanyag szarufák közötti beépítése, mert a faszerkezetek csak kis mértékben hőszigetelők. Ebben az esetben a szarufák felett, illetve alatt történő kiegészítő hőszigetelés nyújtja a biztos megoldást.

teto_kulso11

A javasolt szigetelési vastagság:

Típus Szigetelés
Új építésű ház 15-25 cm
Energiatakarékos ház 25-30 cm
Passzív ház 30-35 cm

Tetőfödém

A rossz tetőszigetelés jele A födémen át távozik a belső terek fűtésére használt hő jelentős része. A régi épületek tetőfödémje, a tetőtérbeépítés nélküli épületrészek utólagos hőszigetelése a legtöbb esetben nehézséget okoz, mert a hőszigetelés általában csak a tetőfedés teljes megbontásával kivitelezhető, ezért célszerű egy teljes tetőfelújítással együtt elvégezni a födémek utólagos hőszigetelését is.

Lapos tető

A lapos tető a leginkább lehűlő épületrész, ezért az legalább 14-16 cm-nyi hőszigetelést igényel. Ha megoldható, lapos tető helyett érdemes magas tetőt kialakítani.

Kivitelezés

Nyílászárók fontossága

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Az épületek leggyengébb pontját a nem megfelelő, nem jól záródó, vagy nem hőszigetelt ablakok és ajtók jelentik.

A Geo-Line  az E-program keretében mindenre kiterjedő vizsgálatot végez az adott építményen.  A nyílászárók – mint a képen is látható ~30% veszteséggel – energiatakarékossági szempontból meghatározóan fontos szerepűek.   A megfelelő hőszigetelésű  fa, műanyag és alumínium ablakkeret egyaránt lehet jó, ma már valamennyi anyag megfelelő megoldásokat kínál, a lényeg a hőhídmentes konstrukció. Tapasztalatok alapján ugyanis gyakran nem az ablaküveg, hanem a nem megfelelő beépítés, ill. záródási problémák kapcsán merül fel a legnagyobb energiaveszteség.

haz_hoveszteseg1A régi épületek nyílászáróinak állapotán – általában mint záródás vagy tömítés illetve a megfelelő  hőszigetelésű üvegcsere – segítene, de hosszútávon nem javasolt. Ne felejtsük hogy a tok és a vasalat is már korszerűtlen.

A Geo-Line csapata az E-Renovit program keretében a korszerű nyílászárók hőhídmentes beépítésével a nyílászárók energiaveszetesége  akár negyedére is csökkenthető. Ezáltal nemcsak az energiafogyasztás, de a por- és a zajszennyezés is csökken, azonban ezután jobban oda kell majd figyelnünk a gyakoribb szellőztetésre.

Tokok, keretek

A fából készült tokok és keretek általában megfelelnek a hőtechnikai követelményeknek, bár a jelenleg gyártottak többségének profilvastagsága az anyagtakarékosság miatt csupán 62-68 mm közötti, amelynek a hőátbocsátási tényezője 1,2-1,5 W/m²K. Pedig a vastagság csekély növelése is jelentősen javíthatja a keretszerkezet hőátbocsátási tényezőjét (ha a profilvastagság 80 mm, a hőátbocsátási tényező már körülbelül 1,0-1,1 W/m²K).
• Ma a leggyakoribbak az ún. háromkamrás rendszerű PVC profilok, profilvastagságuk általában 58-60 mm (hőátbocsátási tényezőjük 1,5- 1,8W/m²K).
• A szerencsére egyre inkább terjedő négy és ötkamrás rendszerek vastagsága már eléri a 68-70 mm-t, és U-értékük megközelíti a vastagabb fa profilokra jellemző hőátbocsátási tényező értékét (U = 1,1-1,4 W/m²K).

Az energiatakarékos és különösen a passzívházak  esetében ennél jobb hőszigetelés indokolt:
Kapható már  műanyag-alu, fa-alu szenvicsszerkezetek 2-3 rétegű üvegszerkezettel:
• UW-érték (a teljes ablakra)  kétrétegű hőszigetelő üvegnél: 1,1 W/m2K
• UW- érték (a teljes ablakra) legkedvezőbb érték háromrétegű hőszigetelő üvegnél: 0,82 W/m2K!

 Erről bővebben a Hőszigetelő üvegek cikkben olvashat.
Csere

A régi, korszerűtlen nyílászáróra jellemző hőátbocsátási tényező (U = 3-6 W/m2K) a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál 1,1-1,4 W/m2K-re csökkenthető. Az energetikai megtakarításokból azonban nem térül meg rövid idő alatt a nyílászárócsere. Ha viszont a nyílászárók általános állapota miatt amúgy is le kell cserélnünk azokat, mindenképpen érdemes jobb hővédő képességű nyílászárókat beépíteni, mert a hagyományos nyílászárókhoz viszonyított többletköltségük olyan csekély, hogy az a cserét már gazdaságossá teheti.

Üvegezés

üveg_hoszig• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.
• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).

A témáról bővebben ITT olvashat.
A komplett folyamat (felmérés, árajánlat, csere) ITT megrendelhető.
Kivitelezés

Hőszigetelő üvegek

2009 március 24. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Geo-Line megfelelő és naprakész felkészültséggel segít kiválasztani – az épület valamint a megrendelő igénye szerint – a legmegfelőbb nyílászáró típusát.
A Geo-line nem kötelezte el magát egyetlen gyártónál sem, így konkrét típus, név nem jelenik példáinkban de természetesen van javaslatunk.

A cikk célja:  Átfogó képet adni minden további érdeklődőnek az utóbbi ~30év nyílászáró fejlődéséről, és felhívni a figyelmet a főbb szempontok alapján a jelentősebb változásokra az átgondolt döntéshez.

FIGYELEM!  Egyes gyártók marketingfogásként gyakran a hőszigetelt üveg kedvező U-értékét tüntetik fel a terméken, ám ez megtévesztő, mivel az ablak U-értéke az üveg és az ablakkeret függvénye. Vásárláskor az együttes U-érték legyen az irányadó!

A komplett szolgáltatásunk (felmérés, árajánlat, csere) itt megrendelhető.

Üvegezés

A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően, különösen az energiatakarékosság tekintetében,  a nyílászáró-ipar az utóbbi évek legdinamikusabban fejlődő ágazata az építészetben.
• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.

• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
• Tovább tökéletesített megoldás hogy egyes gyártók az üvegek közti távtartó nem alumínium, kelyette műanyag vagy szilikon anyagokat alkalmaznak.

A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).

Hőszigetelő nyílászárók
faablak 1.)Az alap hőszigetelt üveges nyilászáró:

Olyan üvegszerkezet melynél két float üveg közé páramentesítővel megtöltött alumínium távtartó keretet ragasztanak egy elsődleges szigetelést biztosító butil anyaggal melyet végül két komponensű ragasztó anyaggal zárnak körbe.
Felépítés:  U: érték 2,6-3,6 W/m2K

4mm float üveg-
16mm légrés-
4mm float üvegTok: Fa vagy fém

(“80 évek üvegszabványa”)    NEM MEGFELELŐ!

Csere szükséges!
title_0_2
faablak 2.)Fokozottan hőszigetelt nyílászáró: Olyan hőszigetelő üvegszerkezetek melyeknél az épület belseje felé néző üveg LOW-E bevonattal van ellátva.

Felépítés:

U: érték 1,3 W/m2K
4mm Float üveg-
16mm légrés-
4mm LOW-E üveg

Tok: Fa vagy műanyag esetleg alumíniumMa kapható általános nyílászáró

Az építőipari normáknak megfelel de építketés vagy csere esetében válasszuk a következő gázzal töltött
– 3.) típusú – szerkezetet vagy jobbat.

title_0_2

aluplast_ideal_2000_muanyag_ablak12 3.)Fokozott gázzal töltött hőszigetelt nyílászáró A LOW-E bevonat alkalmazásával energia megtakarítást érhetünk el hiszen az „U” érték (hőátbocsátás) fele az alap hőszigetelő üveg szerkezetének. A hőátbocsátási tényező csökkenésével a fűtési energia felhasználás jelentősen csökken. A fütési energia költségének csökkenésével pár éven belül megtérülnek a többlet beruházás költségei.
A lágy fémbevonat előnyös tulajdonságai tovább fokozhatók, ha a két üveglap közötti teret rossz hővezetési tulajdonságú nemesgázzal, pl. Argonnal töltik fel.

Felépítés:                             U: érték 1,1 W/m2K
4mm Float üveg-
16mm Argon gáz-
4mm LOW-E üveg Tok: Fa, Műanyag 5-7cellás,

Szinte minden gyártó forgalmazza felár ellenében.
A fütési energia költségének csökkenésével pár éven belül megtérülnek a többlet beruházás költségei.  

AJÁNLOTT!

title_0_2

4.)Speciális háromrétegű hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró

A 3-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.
Üveg átbocsátási tényezője: Kü=0,6W/m2K

Felépítés:

U: érték 0,6W/m2K
4mm LOW-E – 10mm légrés Argon gázzal töltve –
4mm Float üveg-10mm légrés Argon gázzal töltve-
4mm LOW-ETok: Fa-műanyag, Fa alumínium vagy műanyag- alumínium szendvicsszerkezetek

Az üvegek között speciális távtartó van.
Az alacsony energiájú házaknál és a passzívházaknál alapkövetelmény!

Teljes ablak értéke: Uw:0,70w/m2K !!

KÜLÖNÖSEN AJÁNLOTT!

240212

title_0_2

fa-alu_redony1 5.)Speciális háromrétegű hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró 3-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.Üveg átbocsátási tényezője: Kü=0,6W/m2K

Felépítés:
Mint a fenti ablaknál de árnyékolóval kombinálva!

Teljes ablak értéke Uw: 0,70w/m2K !! KÜLÖNÖSEN AJÁNLOTT!

title_0_2

6.) 6-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.

Míg az ablakok fejlesztése az elmúlt években a hőveszteség csökkentésére irányult, addig ez az ablakrendszer lehetővé teszi, hogy a normális napsütésből energiát nyerjünk a lakóhelyiségek felfűtésére!
Az ablakok minősége a legnagyobb igényeknek is megfelel, kezelése roppant egyszerű, beépítése a hagyományos ablakéval megegyező. Az üvegfelület fordítását egy könnyed mozdulattal végezhetjük. Az elfordítást 2 biztonsági csavar gátolja, hogy a műveletet gyerekek ne tudják elvégezni. A fordítások számtalanszor ismételhetők attól függően, hogy hűteni vagy fűteni akarunk.

Jóleső meleg sugárzás télen. Napos téli napokon ez a 6 rétegű üveg belső felülete, akár 50°C – ra is felmelegszik. Az üvegrendszer kiszűri a napsugaratkat, átalakítja, és mint egy cserépkályha leadja a meleget a helyiségekben.

Nyáron a belső keretet egy könnyed mozdulattal megfordítjuk és így, már egy nagyhatású napvédőüvegként működik tovább.

Felépítés:
1. Fehér üveg

U eff = +- 0,0 W/m² K!!
2. Argon gáz
3. Low-E-réteg
4. Float üveg
5. Fólia
6. Zöld üveg

ablak-131
Kivitelezés

Napkollektorok a gyakorlatban

2009 március 17. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A napkollektor a használati melegvíz (HMV), fűtésrásegítésre vagy akár medencefűtésére is kitűnően alkalmazható.

Figyelem!

A napkollektorral való  tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Napkollektor medencefűtésre

A napsütés ingyen energia!

A Föld legfontosabb energiaforrása a Nap.
Ez a sugárzás formájában a Föld felszínére érkező teljesítmény több ezerszer meghaladja az emberiség jelenlegi energia-igényét. A napsugárzás csúcsértéke nyáron a déli órákban meghaladja az 1000 W/m -t. (1m napkollektorral 1 személy átlagos melegvízfogyasztását biztosítani tudjuk naponta.)

A napenergia-hasznosítás így a  napkollektor, napjaink egyik legkorszerűbb és leghasznosabb épületgépészeti eleme.
Globális napsugárzás
Mint a mellékelt térkép is jelzi, a középső országrész a legnaposabb, de az eltérés országrészenként kevesebb, mint 10%.

Így kijelenthető, hogy a napkollektorok alkalmazása szempontjából számottevő különbség nincs az országrészek között. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország földrajzi helyzete ideális.

A nap energiája

A nap energiája

« Régebbi bejegyzések

Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon