Nincs kategorizálva
Milyen kondenzációs kazánt vegyek?
2010 február 7. Szerző: admin · 3 hozzászólás
A kondenzációs kazán cikk tartalma alapján kijelenthetjük hogy napjainkban a hagyományos, indokolatlanul túlméretezett, gázzabáló, gázkazánok cseréje szinte kötelező!
A legfontosabb kiválasztási szempontok:
- A megfelelően méretezett fűtőkapacitás
- Kitűnően modulálható teljesítmény
- Az alacsony modulációnál is nagy nyereségű hőcserélő
- Mikroprocesszoros vezérlés
Alkalmazzon inkább Unical vagy Remeha, kondenzációs gázkazánt!
Az Unical TOP kategóriájú (holland-német-itáliai fejlesztés ), és a
Remeha (holland – kondenzációs kazántechnika – Remeha szabadalom! ) kondenzációs gázkazánjaival megtakaríthat 30…50%-nyi fűtési gázmennyiséget !!!
A megfelelően méretezett fűtőkapacitásról ne egy szerelőt kérdezzen, mert a szerelők 90%-a sajnos tudatlanul, biztos-ami-biztos alapon, túl nagy gázkazánt szokott javasolni, és a túl nagy gázkazán pedig jóval több gázt fog megzabálni. De nem az a lényeg, hogy a kazán teljesítménye nagy legyen, hanem éppen fordítva, az a lényeg, hogy a lehető legkisebb teljesítményre le tudjon szabályozni (modulálni), méghozzá automatikusan!
A Geo-Line tervezői segítenek Önnek az optimális kazán teljesítményének kiválasztásában. Vegye fel a kapcsolatot velünk MOST.
2.)A moduláció (lángszabályozás)
Tudja-e, hogy a téli félév magyar időjárási körülményei között igen sokszor csak 1/3-ad, 1/4-ed teljesítményen kell a kazánoknak teljesíteniük? Több neves gyártó csak 7 kW-ig szabályoz ami 1/3-ad teljesítmény igény alatt csak ki-be kapcsolásokkal tud manipulálni!!! Talán pazarolnak???
Képzelje el a következőt! V és U egy-egy autó. V 100 km-t tesz meg úgy, hogy hajt mint az őrült, aztán pihen egyet, majd megint hajt mint az őrült, aztán megint pihen, stb. U szintén 100 km-t tesz meg, de normálisan kicsi sebességgel folyamatosan halad, és közben nem áll meg. Kérdés: Melyik autó fogyasztott kevesebbet? Ugye a válasz egyértelmű? Az U ! |
Picike teljesítményen is tud működni, és jóval kevesebb gázt eszik meg, mert a pici teljesítményen még a hatásfoka is jobb!
Természetesen vannak olcsóbb kondenzációs kazánok is a piacon, de nézze meg, hogy tudja-e a következőket?
1. A minimális teljesítménye jó pici-e? 4 kW-nál kisebb-e? (Vagy 7 kW alatt a gázégő csak ki-és-be kapcsolgat?)
2. A füstgázhőmérséklet jó pici-e? tfüst = 30…70°C közötti-e? (Vagy túl forrón engedi ki a füstgázokat?)
A véleményünk szerint egy TOP kategóriás 18KW teljesítményű kazán ami (min/max): 3,6 – 17,5 kW modulál (szabályoz) kitűnőnek mondható!
Ha ennek a kazánnak a vezérlése lehetővé teszi, hogy a világszínvonalú és eléghetetlen gázégőjét ne kelljen ki-be kapcsolgatni, akkor ez egy TOP kategóriás kazán.
Ennek a kazánnak a neve UNICAL Alkon!
Cégünknél az UNICAL Alkon csúcs kategóriás kondenzációs kazán akár beszerelve is megvásárolható Bővebben itt érdeklődhet.
3.)A hőcserélő a kondenzációs kazánok szíve
![]() |
A kondenzációs kazánok megnövelt felületű kompakt hőcserélővel rendelkeznek, amelynek célja, hogy az égéstermék illetve annak vízgőz-tartalmának rejtett hő formájában lévő hőenergia nagy részét visszanyerjük a fűtési rendszer javára. Az égéstermék a visszatérő oldali hideg hőcserélő felület hatására oly mértékben lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik,vagyis gőz halmazállapotból folyékony halmazállapotúvá változik. A tapasztalatok alapján anyagát tekintve az jelenleg az öntöttvas hőcserélők megfelelőek de az Alumínium ötvözet (AL-Si-Mg) a csúcstechnika. |
4.)A mikroprocesszoros vezérlés szerepe a kondenzációs kazánok működtetésében
A fűtési kultúra fejlődése, a növekvő lakossági igények és a környezetünk védelme a gázkazánok vezérlésének nagy mértékű fejlődéséhez vezetett. A hagyományos termosztátokra épülő ki-be kapcsolásos technika nem volt elegendő az elvárások teljesítéséhez. Az igények kielégítése érdekében a tervezőknek fel kellett használni a mai modern digitális technikát, hogy minél jobb, biztonságosabb, energiatakarékosabb és környezetbarát gázkazánokat készíthessenek.
Néhány egyszerű szerelő, tudatlanságból, feleslegesnek tartja az északi szondát (külső hőmérséklet érzékelőt).
Pedig a valóság az hogy ha valaki csak ON/OFF szobatermosztátot alkalmaz, akkor az É-ki szonda nélkül, radiátoros fűtés esetén alig lesz ENERGIAMEGTAKARÍTÁS!
A Geo-Line teljes gépészeti tervezést és kivitelezést végez. Bővebben itt érdeklődhet.
A kondenzációs kazán
2010 február 5. Szerző: admin · Nincs hozzászólás
Cégünk teljes gépészeti tervezést és kivitelezést végez. Bővebben itt érdeklődhet.
Hőszivattyús rendszerek
2009 március 25. Szerző: admin · Nincs hozzászólás
A hőszivattyús rendszerek
A környezet tele van energiával. Egy hőszivattyúval a természetben rendelkezésre álló energia egy részét ki lehet nyerni, és mint fűtési energiát vagy melegvíz készítésre fordítandó energiát felhasználni. Egy ilyen gazdaságos készülék alkalmazása minden körülmények között ésszerű. A hőenergiát még -20 ºC hőmérsékleten is ki tudja vonni a környezetből.
Egy évre összegezve a természetes energia felhasználásával, a szokásos fűtési költségek felét is megspórolhatjuk.
Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg:
- A vizes hőszivattyú (víz-víz)
- A földes hőszivattyú (föld-víz)
- A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
![]()
|
A vizes hőszivattyú (víz-víz) |
A talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből nyerheti az energiát.
A talajhő szondás és a talajhő kollektor esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.
Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető.
![]()
|
A földes hőszivattyú (föld-víz) |
A talajba behelyezett horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből.
A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektorfelületet 1,2-1,5 m mélységben telepítik és 8kW hőigényre kb 250 m2 telepítése javasolt.
A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és használati melegvíz (HMV) felhasználására is alkalmas melegvizet.
Nyílászárók fontossága
2009 március 25. Szerző: admin · Nincs hozzászólás
Az épületek leggyengébb pontját a nem megfelelő, nem jól záródó, vagy nem hőszigetelt ablakok és ajtók jelentik.
A Geo-Line az E-program keretében mindenre kiterjedő vizsgálatot végez az adott építményen. A nyílászárók – mint a képen is látható ~30% veszteséggel – energiatakarékossági szempontból meghatározóan fontos szerepűek. A megfelelő hőszigetelésű fa, műanyag és alumínium ablakkeret egyaránt lehet jó, ma már valamennyi anyag megfelelő megoldásokat kínál, a lényeg a hőhídmentes konstrukció. Tapasztalatok alapján ugyanis gyakran nem az ablaküveg, hanem a nem megfelelő beépítés, ill. záródási problémák kapcsán merül fel a legnagyobb energiaveszteség.
A régi épületek nyílászáróinak állapotán – általában mint záródás vagy tömítés illetve a megfelelő hőszigetelésű üvegcsere – segítene, de hosszútávon nem javasolt. Ne felejtsük hogy a tok és a vasalat is már korszerűtlen.
A Geo-Line csapata az E-Renovit program keretében a korszerű nyílászárók hőhídmentes beépítésével a nyílászárók energiaveszetesége akár negyedére is csökkenthető. Ezáltal nemcsak az energiafogyasztás, de a por- és a zajszennyezés is csökken, azonban ezután jobban oda kell majd figyelnünk a gyakoribb szellőztetésre.
Tokok, keretek
A fából készült tokok és keretek általában megfelelnek a hőtechnikai követelményeknek, bár a jelenleg gyártottak többségének profilvastagsága az anyagtakarékosság miatt csupán 62-68 mm közötti, amelynek a hőátbocsátási tényezője 1,2-1,5 W/m²K. Pedig a vastagság csekély növelése is jelentősen javíthatja a keretszerkezet hőátbocsátási tényezőjét (ha a profilvastagság 80 mm, a hőátbocsátási tényező már körülbelül 1,0-1,1 W/m²K).
• Ma a leggyakoribbak az ún. háromkamrás rendszerű PVC profilok, profilvastagságuk általában 58-60 mm (hőátbocsátási tényezőjük 1,5- 1,8W/m²K).
• A szerencsére egyre inkább terjedő négy és ötkamrás rendszerek vastagsága már eléri a 68-70 mm-t, és U-értékük megközelíti a vastagabb fa profilokra jellemző hőátbocsátási tényező értékét (U = 1,1-1,4 W/m²K).
Az energiatakarékos és különösen a passzívházak esetében ennél jobb hőszigetelés indokolt:
Kapható már műanyag-alu, fa-alu szenvicsszerkezetek 2-3 rétegű üvegszerkezettel:
• UW-érték (a teljes ablakra) kétrétegű hőszigetelő üvegnél: 1,1 W/m2K
• UW- érték (a teljes ablakra) legkedvezőbb érték háromrétegű hőszigetelő üvegnél: 0,82 W/m2K!
Erről bővebben a Hőszigetelő üvegek cikkben olvashat.
Csere
A régi, korszerűtlen nyílászáróra jellemző hőátbocsátási tényező (U = 3-6 W/m2K) a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál 1,1-1,4 W/m2K-re csökkenthető. Az energetikai megtakarításokból azonban nem térül meg rövid idő alatt a nyílászárócsere. Ha viszont a nyílászárók általános állapota miatt amúgy is le kell cserélnünk azokat, mindenképpen érdemes jobb hővédő képességű nyílászárókat beépíteni, mert a hagyományos nyílászárókhoz viszonyított többletköltségük olyan csekély, hogy az a cserét már gazdaságossá teheti.
Üvegezés
• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.
• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).
A témáról bővebben ITT olvashat. A komplett folyamat (felmérés, árajánlat, csere) ITT megrendelhető.
Napkollektorok a gyakorlatban
2009 március 17. Szerző: admin · Nincs hozzászólás
A napkollektor a használati melegvíz (HMV), fűtésrásegítésre vagy akár medencefűtésére is kitűnően alkalmazható.
Figyelem!
A napkollektorral való tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!
A napenergia-hasznosítás így a napkollektor, napjaink egyik legkorszerűbb és leghasznosabb épületgépészeti eleme.
|
Mint a mellékelt térkép is jelzi, a középső országrész a legnaposabb, de az eltérés országrészenként kevesebb, mint 10%.
Így kijelenthető, hogy a napkollektorok alkalmazása szempontjából számottevő különbség nincs az országrészek között. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország földrajzi helyzete ideális. |
![]() A nap energiája |