Rss Feed
Tweeter button
Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon
Napkollektor

Napkollektor a mindennapjainkban

2010 február 16. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A Napenergia

A napenergiát hasznosító fűtésrendszer a napkollektor közvetítésével a napfényt  hővé átalakítja át.

Az ilyen módon előállított hőt elsősorban a használati meleg víz hőmérsékletének növelésére hasznosítjuk. A napenergiát hasznosító fűtési rendszer megfelelő kialakítás mellett az  az évi  használati meleg vízszükséglet (HMV) energiaköltségének a 60-70%-a  is megtakarítható. A napkollektoros rendszerrel a vízmelegítés önállóan májustól szeptemberig is eltarthat, miközben  a kazán kikapcsol ez idő alatt. Így, fűtőolaj vagy  földgáz, azaz energia költség takarítható meg.

A napenergiát hasznosító fűtésrendszer az éves használati meleg víz felhasználásának  60-70% -át biztosítja!

A napkollektoros rendszer részei:

1. sík vagy vákuumcsöves napkollektor

2. HMV meleg víztároló tartály hőcserélővel (200-1000 liter)

3. szolárállomás (kompakt – keringetőszivattyú, tágulási tartály, mérőműszerek, golyós szelepek stb.)

4. mikroprocesszoros vezérlés (opcionális)

5. kazán (faelgázosító, pellettkazán,  kondenzációs álló vagy fali stb.)

6. hálózati hideg víz bemenet

A napenergiát hasznosító fűtési rendszer lényege, a napkollektorok által termelt  hő-és napenergia tárolása . A termelt hőt a napkollektor a szolár melegvíztároló hőcserélőjén keresztül áramoltatva leadja, így a benne tárolt víz felmelegszik. Kiegészítésként – amikor a napsugárzás nem áll rendelkezésre – a tárolóban egy másik hőcserélő segítségével a kazán készíti a szükséges meleg vizet.

Egy családi háznak (4 fő), 6m2 napkollektorra  (sík kollektor esetében), és ~ 300- 400 liter meleg vízre van szüksége.

Éves átlagban többnyire 60-70%os megtakarítás érhető el!
A nyári félévben közel 100%, a téli félévben 30-40% a melegvíz megtakarítás várható!

A rendszer  nagyobb napkollektor felülettel és tárolási kapacitással kiegészítve, alkalmas az alacsony hőmérsékletű fűtésrendszerrel való kombinálásra. Így a napenergia hozzájárulhat a ház fűtési költségének további mintegy 20%-os megtakarításához  (az éves   használati meleg víz felhasználásának  60-70% megtakarításon felül).

Síkkolektor a tetőn

A lakóépületekben többnyire sík vagy vákuumcsöves napkollektort használnak. A sík kollektorok a legalkalmasabbnak, víz-fűtés célra, mert ezeknek  jobb az ár-arányértéke. Vákuumcsöves kollektorok  esetében a hőmérséklet magasabb,  így a hatékonysága is nagyobb, ezért  szívesebben alkalmazzuk  a ház fűtésének rásegítésében.

Szolár állomás

Amennyiben csak a használati meleg víz elkészítése a feladat, ahhoz elegendő egy szabványos szolár meleg víztároló.

A kombinált fűtési rendszerhez már kiegészítő hőcserélővel rendelkező melegvíztárolót alkalmazunk. A tárolási térfogat ne legyen túl nagyméretű. A nagyobb melegvíztárolók valóban több energiát képesek megtartani , igaz hogy szinte állandó az energia-begyűjtés történik  a kollektorok felől, de a víz alacsony hőmérséklete miatt  megnövekszik  az után fűtési energiaszükséglet (kiegészítő kazánfűtés).

A napkollektoros rendszerek – a mai technológiák  alkalmazásával –  élettartama mintegy 20 év. Nagyon alacsony a működési költsége és kevés karbantartást igényelnek.


Szolár melegvíztároló és a kondenzációs kazán

A szemrevételezéssel történő rendszeres ellenőrzése ajánlott. A beüzemeltetést követő évben, majd körülbelül 2 évenként, lehetőleg tavasszal egy napsütéses napon, meg kell vizsgálnia a rendszert egy szakembernek. A napkollektoros rendszer telepítése lehetőleg déli fekvésű és árnyékmentes legyen. A napkollektor helyzete komolyabb áldozat nélkül széles skálán mozoghat délkeleti és délnyugati irány között, a dőlésszög 10-50 fok között legyen . A vízfűtési rendszerek optimális dőlésszöge 40 °.

Figyelem!

A napkollektoros rendszer  tervezése és a teljes kivitelezése iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Napkollektor

Napkollektorok

2009 április 17. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Síkkollektor

sikkolektor
A síkkollektor a legelterjedtebb napkollektor típus. Működése nagyon egyszerű, ezért  hosszútávon tervezhetünk vele.

A síkkollektor a legismertebb, lényegüket tekintve egy tepsihez hasonló kiképzésű kollektorházban fagyálló folyadékkal feltöltött kígyószerű csőrendszert alakítanak ki. Ehhez a csőrendszerhez egy úgynevezett szelektív abszorber lemezréteget hegesztik megfelelő technológia segítségével. Ez a réz abszorber lemez hivatott a napsugárzás elnyelésére és hővé történő átalakítására. A keletkezett hőenergiát a csővezetékben keringetett folyadékkal lehet elszállítani a kollektorból és felhasználni melegvíz, fűtésrásegítés vagy medencefűtés céljára.
A jó hatásfok érdekében kritikus fontosságú a jó szigetelésen és a szelektív abszorber (elnyelőlemez) használatán kívül az üveg típusa és annak felületi minősége (speciális szolár üveg használata).
A hatásfok  a vákuumtechnológia alkalmazásával  tovább fokozható.

Hatásfok: ~30% már jónak mondható.
Nyáron a síkkollektor jobb mint a vákumcsöves!

Tévhit, hogy a napkollektorok csak nyáron használhatóak.
A különbség annyi, hogy a sugaraknak nyáron vékonyabb levegőrétegen kell keresztül haladniuk, viszont télen kevesebb a pára a levegőben, és a Nap- Föld távolság is kisebb.

Vákumcsöves kollektor
vakumcsoves_napkollektor
Vákuumcsöves kollektor 20-30%-kal jobb hatásfokú a síkkollektorhoz képest.

A vákuumos kollektorok hatásfoka magasabb akkor, amikor a kollektor és a környezeti levegõ hõmérséklete között (pl. télen), nagyobb a hőmérséklet különbség.Téli, pl. -20 C-os hõmérsékletnél a szórt napsugárzás hatására is termel melegvizet és használható fűtésrásegítésként. Az úgynevezett “heat-pipe” hőcsöves rendszer lényege, hogy egy dupla üvegfalú vákuumcsőben – melynek belső üvegfelülete szelektív abszorber bevonattal van ellátva – egy kemény forrasztással ellátott rézcsövet helyezünk el. Ezt a hõcsövet részlegesen alacsony forráspontú folyadékkal töltjük, és vákuum alá helyezzük.A rézcső végén egy úgynevezett kondenzátort helyezünk el. Ezt a kondenzátort speciálisan kialakított csővezeték veszi körbe, amiben a fagyálló folyadék cirkulál. A visszahűtött gőz kondenzálódik, majd visszafolyik a cső aljába, és a folyamat kezdődik előlről. Nagy előnye még, hogy nem csak a merőleges besugárzásnál fejti ki maximális hatásfokát, hanem ettől eltérő szögű besugárzás esetén is (reggel, délután) jó hatásfokkal hasznosítható.

A vákuumcsöves napkollektorok változatosabb mûszaki megoldásokkal készülnek.
Hatásfok: ~40-50% is lehetséges.
Napkollektor

Fűtésrendszerek

2009 március 26. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Fűtésrendszerek

Az elmúlt évtizedekben a különböző fa-, olaj- és széntüzelésű, valamint elektromos fűtésű kályhák tüzelőanyaga bőségesen rendelkezésre állt, kivéve a szénhiány idejét. Egy átlagos családnak nem okozott túl nagy gondot a fűtésköltség. Az épülő házak, lakótelepi lakások egyszerű sémái tömegigényeket elégítettek ki. Ekkor még nem került szóba a falak szigetelése, sem a különböző hőtechnikai mutatók jelentősége.
Az 1980-as évektől kezdődően, az akkori állami támogatások és a viszonylag olcsó gázár következtében, a lakosság körében rohamosan terjedt a gázfűtés. Mára a magyar háztarások közel 60 százalékában közvetlenül gázzal fűtenek. Bár a földgáz a szénhez vagy az olajhoz viszonyítva környezeti szempontból kedvezőbb, nem szabad elfelejteni, hogy olyan fosszilis energiaforrásról van szó, ami előbb-utóbb kimerül, ráadásul importból szerezzük be, ami erősen függővé
teszi az országot a nagy gáztermelőktől. Ezeken kívül az árak emelkedése és az éghajlatvédelmi megfontolások is indokolják, hogy hatékonyan használjuk fel. Mivel a fűtési rendszer minősége főként a kazánon múlik, hatékonyságára érdemes különös figyelmet fordítani.

A hagyományos kazán

A szén-monoxid-mérgezéseket elkerülendő mára előtérbe került a zárt égésterű (turbós) kazánok telepítése. Ez a készülék nem a lakótérből, hanem egy kis ventilátor segítségével a szabadból szív levegőt az égéshez, egy speciális, a gyártmánnyal együtt tanúsított „cső a csőben” égéstermék elvezetőn át.
A kombikazánoknál sokkal komfortosabb megoldást nyújtanak a beépített vagy különálló indirekt
fűtésű melegvíztárolók.

A kondenzációs kazán

kondenzacios-kazanA csúcstechnikát ma a kondenzációs gázüzemű kazánok képviselik. Működésükből adódóan a fűtőanyagban rejlő energia hasznosítási foka rendkívül jó, kiaknázva az égéstermékben lévő rejtett hőenergiát. A távozó füst hőmérséklete nem több 60 °C-nál (míg a hagyományos kazánoknál ez elérheti a 150-170 °C-ot). Tovább javíthatjuk a hatékonyságot olyan időjáráskövető szabályzókkal, melyekkel egyenletesebbé tehető az üzemelés az előremenő fűtővíz hőfokának a mindenkori külső hőmérséklethez állításával.
Költségeink megtérülési ideje egy azonos teljesítményű de hagyományos kazán árához viszonyítva– a dinamikusan emelkedő gázáraknak is köszönhetően – várhatóan 1-1,5 év!

Tapasztalataink alapján, kijelenthetjük hogy – az általunk javasolt különlegesen jól moduláló – csak kazáncserével, az éves gázfogyasztásban 30%-ot megtakarít !

 

 

 

 

A faelgázosító és a pelletkazán

fa-elgazositoVégül, de nem utolsósorban meg kell említeni a reneszánszukat élő vegyes tüzelésű kazánokat. A nagy hatásfokú, nyomás alá helyezhető és biztonságos termékek telepítése előtt fontos a kémény ellenőriztetése a helyes működés érdekében. Minden átalakítást előzzön meg tervezés, konzultáció a szakemberekkel, a tervezővel, kivitelezővel,
így elkerülhető minden utólagos probléma, továbbá így lehetünk biztosak a megvalósult átalakítás eredményességében.

Napkollektor

Napkollektoros rendszerek

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Napkollektoros rendszerek:

Figyelem!

A napkollektorral való  tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Melegvíz készítés napenergiával

Magyarország éghajlati adottságai mellett a napenergia-hasznosítás legegyszerűbben megvalósítható, ami bátran ajánlható mindenkinek.

Számoljunk!

Egy személy naponta megközelítleg 50-60 liter melegvizet használ el, aminek az előállításához ~2-3 kWh hőenergia szükséges. 1m2 napkollektorral pedig a nyári félévben napi 2-2,5 kWh, télen 0,5-1,5 kWh napenergia hasznosítható. Így tehát személyenként 1-1,5m2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiséget.

Éves átlagban többnyire 60-70%os megtakarítás érhető el!
A nyári félévben közel 100%, a téli félévben 30-40% a melegvíz megtakarítás várható!

Családi házak (melegvíz készítése, kiegészítő fűtéssel)
Családi házak esetében melegvíz készítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 4-5 db 2 m2-es napkollektort célszerű felszerelni. Szükség van egy viszonylag nagy méretű, általában 200-500 literes melegvíztárolóra is.

A nagyobb és jól hőszigetelt melegvíztároló alkalmas arra, hogy a napközben kollektorokkal előállított melegvizet tárolja az esti és reggeli vízfogyasztás idejére. Az ilyen tárolókban általában két belső csőkígyó, hőcserélő található. Az alsóra kell kötni a napkollektorokat, a felsőre pedig a kazánt. Így a kazán csak a tároló felső részét tudja felfűteni. Ezzel biztosítható, hogy mindig legyen melegvíz, ugyanakkor a kazán feleslegesen ne fűtse fel a kollektorok elől a teljes tárolótérfogatot. A melegvíztároló fűthető elektromos fűtőpatronnal is, vagy jó megoldás az is, ha két sorba kapcsolt tárolót alkalmaznak, melyek közül az elsőt napkollektorral, a másodikat hagyományos módon fűtik.

Napkollektor

Napkollektorok a gyakorlatban

2009 március 17. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A napkollektor a használati melegvíz (HMV), fűtésrásegítésre vagy akár medencefűtésére is kitűnően alkalmazható.

Figyelem!

A napkollektorral való  tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Napkollektor medencefűtésre

A napsütés ingyen energia!

A Föld legfontosabb energiaforrása a Nap.
Ez a sugárzás formájában a Föld felszínére érkező teljesítmény több ezerszer meghaladja az emberiség jelenlegi energia-igényét. A napsugárzás csúcsértéke nyáron a déli órákban meghaladja az 1000 W/m -t. (1m napkollektorral 1 személy átlagos melegvízfogyasztását biztosítani tudjuk naponta.)

A napenergia-hasznosítás így a  napkollektor, napjaink egyik legkorszerűbb és leghasznosabb épületgépészeti eleme.
Globális napsugárzás
Mint a mellékelt térkép is jelzi, a középső országrész a legnaposabb, de az eltérés országrészenként kevesebb, mint 10%.

Így kijelenthető, hogy a napkollektorok alkalmazása szempontjából számottevő különbség nincs az országrészek között. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország földrajzi helyzete ideális.

A nap energiája

A nap energiája

Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon