Rss Feed
Tweeter button
Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon
E-Otthon szigetelés

A termikus burok

2009 május 1. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Fektesse otthona korszerűsítésbe pénzét még ma.
A megtérülés 3-10 év alatt garantált!
_

A Geo-Line a korszerű otthon megvalósításához – legyen az új építésű vagy felújításra szoruló – az E-Renovit programja keretében, a termikus burok elvén haladva térképezi fel sorra a hiányosságokat.
Szakembereink a diagnózis alapján, folyamatos ellenőrzés mellett végzik el a munkafolyamatot.

A légtömörség és a hőszigetelés fogalma:

Az épületek külső burka minél légtömörebb kell legyen – ez nem csak a passzívházakra érvényes. Csak a burok légtömörségével lehet olyan építészeti károkat elkerülni, melyek a levegőáramban szállított vízgőzből erednek (lásd lent az ábrát). A huzatos lakóhelyiségeket ma már a lakók egyébként sem fogadják el: Egy ténylegesen légtömör építési mód jobb kényelemérzethez vezet. Ezért a jó légtömörség az építészeti technika manapság általánosan érvényes szabályai szerint elvárt, és ez így rendjén is van. Egy kényelmes passzívház esetében ez méginkább érvényes.

epitesi_fuga1
Szerkezeti repedés, hézag

A légtömörség nem az energiatakarékos építészet hobbija, hanem egy kötelező szükségszerűség, ha a szerkezeti elemek átnedvesedését el akarjuk kerülni. A nem légtömör helyeken keresztül áramló levegő ugyanis nagyon sok nedvességet juttat magába az épületszerkezetbe.
A légtömörséget nem szabad a hőszigeteléssel összetéveszteni. Mindkét tulajdonság fontos az épületburok számára, de mindkettőt általában egymástól függetlenül kell elérni:

  • Egy jól szigetelő építőanyag nem feltétlenül légtömör: pl. egy kókusszövet-szigetelésen, egy befújt cellulózszigetelésen vagy egy ásványgyapottáblán problémamentesen “át lehet fújni a levegőt”. Ezek az anyagok jó hőszigetelők, de nem légtömörek. Az egyedüli szigetelőanyag, ami egyidejűleg légtömörségi rétegként is alkalmazható, az az üveghab.
  • Megfordítva: egy légtömör anyag nem feltétlenül jó hőszigetelő is egyben: pl. az alumíniumlemez tökéletesen légtömör, de hőszigetelő hatása gyakorlatilag nincsen.
a-termikus-burok

A termikus burok elvi ábrázolása

Elv

Fontos az “egy megszakítás nélkül tömör épületburok” elve, mely könnyen nyomonkövethető a “piros vonal” módszerrel.

Egy épületburok akkor lehet csakugyan légtömör, ha: A légtömör burok az egész fűtött légtérfogatot körülveszi, mégpedig megszakítások nélkül .


A termikus burok alapvető funkciói:

Hőszigetelés:

A belső meleg elválasztása a  külső hideg  területtől, megakadályozva hogy a hideg a belső térbe jusson.

Légzárás:

A megfelelő – előírt – légzárást biztosítja.
A következők nem tartoznak  a termikus burokhoz:
– átszellőztetett épületszerkezetek, előtét héjszerkezet
– Télikertek, üvegezett tornácok homlokzati szigetelésen kívüli részei
– Társított szerkezetek /árnyékolók, előtét építmények/
A termikus burok elemei:
Tömör épülethatároló szerkezetek:
-Külső fal
– Padló (talajon és pincefödémen)
-Padlásfödém
-Tetőtér beépítést határoló szerkezetek
-üvegezés nélküli egyéb épületszerkezetek (bejárati ajtó, pince, garázsajtó stb.)
Üvegezett (transzparens) épülethatároló szerkezetek:
– Ablakok (függőleges és ferde síkú)
-Szolár (üveg)  falak, a passzív szolár rendszerek egy része
-Tetőbevilágítók
E-Otthon szigetelés

Hőszigetelés a gyakorlatban

2009 április 18. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Mivel Közép-Európában az időjárási viszonyokat október közepétől április végéig a hűvös és csapadékos idő jellemzi, az épületburkon belüli hőmérséklet magasabb lesz, mint a szabadban. Ekkor a burkon keresztül hő távozik – ha ez a hőveszteség nem kerül pótlásra, akkor relatív gyorsan bent is olyan hideg lesz, mint kint. Ezért ésszerű a hő távozásának határokat szabni – pontosan ez a feladata a hővédelemnek.

A hőszigetelés fontossága

A hőszigetelés fontossága

Minden építési módnál lehet jó hővédelmet alkalmazni, ami már eredményesen meg is történt: a nehézszerkezetes építésnél a faszerkezetes építésnél, a készházépítésnél, héjelem-technikájú építésnél, a fémszerkezetes építésnél és a vegyes szerkezetű építés minden formájánál.

Egy utólagos, nagyon jó hőszigetelés meglévő épületeknél is lehetséges. Az energiatakarékos házépítés tapasztalataiból egy fontos elv vezethető le:

“Ha már lúd, legyen kövér!”

– hővédelemnél ne spóroljunk a szigetelés vastagságával. Az  E-Renovit program keretében ezt komolyan gondoljuk – mert a jó hővédelem az energiamegtakarítás egy nagyon gazdaságos útja.

Az energiatakarékos építés legfontosabb elve: egy az épület köré elhelyezett megszakítás nélküli hőszigetelő burok (sárga) lecsökkenti a hőveszteségeket, mint egy meleg kabát. Mivel a legtöbb hőszigetelő anyag nem légtömör, a szigetelő burok mellett kell még egy légtömör buroknak is lennie – ez így van itt is, ezt a piros színnel húzott vonal jelöli. Nagyon fontos a hőhidak elkerülése, amire egy külön tervezési módszer lett kifejlesztve, a “hőhídmentes kialakítás”.

Hőhíd

A hő megkeresi a fűtött helyiségből kivezető útját. Eközben a legkisebb ellenállás irányába megy. És ez nem feltétlenül kell egyenesen egy szerkezeti elemen keresztül vezessen. A meleg számára gyakran egy “helyi kerülőút” egyszerűbben vehető, mint a közvetlen út. Ezekben az esetekben beszél a a szakirodalom egy “hőhídról”.

A hőhidak következményei:

  • Megváltozott, általában lecsökkent belső felületi hőmérséklet; ez a legrosszabb esetben az épületelem átnedvesedéséhez és penész kialakulásához vezethet.
  • Megváltozott, általában megemelkedett hőveszteség.
E-Otthon szigetelés

Hőszigetelés

2009 március 30. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Cégünk a hőszigetelésben teljes kivitelezést végez. Bővebben itt érdeklődhet.

Egy átlagos háztartásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk!

Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek legfeljebb a felében fűtünk.
Szintén elgondolkodtató, hogy egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák. Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fűtési rendszereinkre,valamint elöregedett kazánjainkra gondolunk.

energiaelosztas1

Épületeink hőszigetelése

A hőszigetelés célja műszaki értelemben nem más, mint az épületek és az épületszerkezetek hővédelme, vagyis mérsékelni:

• a téli fűtési hőveszteséget
• a nyári hőterhelést
• a hőhidak kialakulását
• a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódást

Mindennek csak megfelelő eszközökkel, odafigyeléssel, és egyéb apró, de lényeges szempont figyelembevételével tehetünk eleget – egyrészt már az épület tervezése, másrészt a kivitelezés, a működtetés során.

Hőátbocsátási tényező

A szerkezetek hőszigetelő képességét az úgynevezett hőátbocsátási tényező, az U-érték (korábban k-érték) jellemzi, ami azt mutatja meg,mennyi hő távozik az adott szerkezeten keresztül. Minél alacsonyabb az épületszerkezeti elem, azaz a fal vagy ablak U-értéke, annál jobb a hőszigetelő képessége.

Hőhíd
Az épület hőveszteségét nagyban befolyásoljáka hőhidak is. Hőhíd képződhet az épület sarkain, kiszögellésein, illetve ha különböző hőátbocsátási tulajdonságú szerkezeti elemek találkoznak. Ekkor a jobb hővezetésű, erősebben hűlő épületszerkezeti elem elvezeti a belső hőt a külvilág felé, amit úgy vehetünk észre, hogy a falak egyes részei hidegebb tapintásúak. A hőhidak lerontják a falak szigetelőképességét, ezen kívül a falak penészesedéséhez is hozzájárulhatnak.

Külső hőszigetelés – Dryvit

haz_hoveszteseg1Homlokzat

A homlokzat utólagos hőszigetelésének elterjedt módszere, hogy szigetelőanyagot erősítenek a homlokzathoz (ragasztóanyaggal és mechanikusan), amely kívülről üvegháló védelmet és tapasztóanyagot kap, majd erre kerül a fedő vakolat és a színezés. A homlokzat utólagos hőszigetelésének legelterjedtebb anyaga a polisztirol, amely a homlokzat páraáteresztő képességét ugyan csökkenti, viszont kiváló az anyag hőszigetelő tulajdonsága, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető.A talajhoz közeli részeken ajánlott az ütéseknek jobban ellenálló és vízre nem érzékeny extrudált polisztirollapot használni. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú az ásványgyapot, amely nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb megoldás, ára viszont majdnem kétszerese a polisztirol alapú hőszigetelésnek.

A polisztirollapok ajánlott vastagsága alapszerkezettől és annak tulajdonságaitól függően legkevesebb 6 cm, de jobb, ha 10 cm. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan.

dryvit11Külső vakolat

A külső vakolat maximum 3,5 mm vastagságú vékonyvakolat lehet a hőszigetelő lapok korlátozott teherviselő képessége miatt:
• A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú, por alakú vakolatokat vízérzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már alig gyártják.
• A műgyanta kötőanyagú, felhasználásra kész „vödrös” vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
• Jóval ellenállóbbak a kiváló páraáteresztő képességű és üvegkeményre szilárduló vízüveg kötőanyagú szilikátvakolatok.

Költségek

A hőszigetelő anyag átlagára körülbelül 30 százaléka a teljes rendszer átlagos árának. Így az utólagosan elvégzett hőszigetelési munkák során nem érdemes a hőszigetelő anyag vastagságával túlzottan takarékoskodni, mivel a költségek jelentős részét ez nem csökkenti.
A hőszigetelés fajlagos költsége (munkadíjjal együtt) állványozás nélkül 5000 Ft/m², állványozással pedig 6000 Ft/m²-re becsülhető. Ez az ár azonban az olcsóbbak közé tartozik. Az ár erősen függ a hőszigetelő anyagtól, a vakolat szemcsenagyságától, színétől és anyagától, és akár a 10 000 Ft/ m² értéket is elérheti. Ha a kivitelezés megfelelő, a hőszigetelés élettartama 30 év.
A homlokzati hőszigetelő rendszer kiválasztásakor tekintettel kell lenni a vonatkozó tűzvédelmi előírásokra.

E-Otthon szigetelés

Fűtésrendszerek

2009 március 26. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Fűtésrendszerek

Az elmúlt évtizedekben a különböző fa-, olaj- és széntüzelésű, valamint elektromos fűtésű kályhák tüzelőanyaga bőségesen rendelkezésre állt, kivéve a szénhiány idejét. Egy átlagos családnak nem okozott túl nagy gondot a fűtésköltség. Az épülő házak, lakótelepi lakások egyszerű sémái tömegigényeket elégítettek ki. Ekkor még nem került szóba a falak szigetelése, sem a különböző hőtechnikai mutatók jelentősége.
Az 1980-as évektől kezdődően, az akkori állami támogatások és a viszonylag olcsó gázár következtében, a lakosság körében rohamosan terjedt a gázfűtés. Mára a magyar háztarások közel 60 százalékában közvetlenül gázzal fűtenek. Bár a földgáz a szénhez vagy az olajhoz viszonyítva környezeti szempontból kedvezőbb, nem szabad elfelejteni, hogy olyan fosszilis energiaforrásról van szó, ami előbb-utóbb kimerül, ráadásul importból szerezzük be, ami erősen függővé
teszi az országot a nagy gáztermelőktől. Ezeken kívül az árak emelkedése és az éghajlatvédelmi megfontolások is indokolják, hogy hatékonyan használjuk fel. Mivel a fűtési rendszer minősége főként a kazánon múlik, hatékonyságára érdemes különös figyelmet fordítani.

A hagyományos kazán

A szén-monoxid-mérgezéseket elkerülendő mára előtérbe került a zárt égésterű (turbós) kazánok telepítése. Ez a készülék nem a lakótérből, hanem egy kis ventilátor segítségével a szabadból szív levegőt az égéshez, egy speciális, a gyártmánnyal együtt tanúsított „cső a csőben” égéstermék elvezetőn át.
A kombikazánoknál sokkal komfortosabb megoldást nyújtanak a beépített vagy különálló indirekt
fűtésű melegvíztárolók.

A kondenzációs kazán

kondenzacios-kazanA csúcstechnikát ma a kondenzációs gázüzemű kazánok képviselik. Működésükből adódóan a fűtőanyagban rejlő energia hasznosítási foka rendkívül jó, kiaknázva az égéstermékben lévő rejtett hőenergiát. A távozó füst hőmérséklete nem több 60 °C-nál (míg a hagyományos kazánoknál ez elérheti a 150-170 °C-ot). Tovább javíthatjuk a hatékonyságot olyan időjáráskövető szabályzókkal, melyekkel egyenletesebbé tehető az üzemelés az előremenő fűtővíz hőfokának a mindenkori külső hőmérséklethez állításával.
Költségeink megtérülési ideje egy azonos teljesítményű de hagyományos kazán árához viszonyítva– a dinamikusan emelkedő gázáraknak is köszönhetően – várhatóan 1-1,5 év!

Tapasztalataink alapján, kijelenthetjük hogy – az általunk javasolt különlegesen jól moduláló – csak kazáncserével, az éves gázfogyasztásban 30%-ot megtakarít !

 

 

 

 

A faelgázosító és a pelletkazán

fa-elgazositoVégül, de nem utolsósorban meg kell említeni a reneszánszukat élő vegyes tüzelésű kazánokat. A nagy hatásfokú, nyomás alá helyezhető és biztonságos termékek telepítése előtt fontos a kémény ellenőriztetése a helyes működés érdekében. Minden átalakítást előzzön meg tervezés, konzultáció a szakemberekkel, a tervezővel, kivitelezővel,
így elkerülhető minden utólagos probléma, továbbá így lehetünk biztosak a megvalósult átalakítás eredményességében.

E-Otthon szigetelés

Tetőszigetelés

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A tetőfödém és a mai modern tetőszigetelés

A teljes tetőszerkezet szigetelőképességét az alkalmazott hőszigetelőanyagon annak vastagságán túl a beépítés helye és módja is jelentősen befolyásolja!
A Geo-Line az E-Renovit program keretében a tetőfödémek utólagos szigetelésében is megfelelő és szakszerű munkát tervezünk és kivitelezünk.

A szarufák feletti szigetelés csomóponti ábra A tetőtér beépítése megfelelő hőszigetelés nélkül elképzelhetetlen. Ugyanakkor ma már nem elég a hőszigetelőanyag szarufák közötti beépítése, mert a faszerkezetek csak kis mértékben hőszigetelők. Ebben az esetben a szarufák felett, illetve alatt történő kiegészítő hőszigetelés nyújtja a biztos megoldást.

teto_kulso11

A javasolt szigetelési vastagság:

Típus Szigetelés
Új építésű ház 15-25 cm
Energiatakarékos ház 25-30 cm
Passzív ház 30-35 cm

Tetőfödém

A rossz tetőszigetelés jele A födémen át távozik a belső terek fűtésére használt hő jelentős része. A régi épületek tetőfödémje, a tetőtérbeépítés nélküli épületrészek utólagos hőszigetelése a legtöbb esetben nehézséget okoz, mert a hőszigetelés általában csak a tetőfedés teljes megbontásával kivitelezhető, ezért célszerű egy teljes tetőfelújítással együtt elvégezni a födémek utólagos hőszigetelését is.

Lapos tető

A lapos tető a leginkább lehűlő épületrész, ezért az legalább 14-16 cm-nyi hőszigetelést igényel. Ha megoldható, lapos tető helyett érdemes magas tetőt kialakítani.

E-Otthon szigetelés

Nyílászárók fontossága

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Az épületek leggyengébb pontját a nem megfelelő, nem jól záródó, vagy nem hőszigetelt ablakok és ajtók jelentik.

A Geo-Line  az E-program keretében mindenre kiterjedő vizsgálatot végez az adott építményen.  A nyílászárók – mint a képen is látható ~30% veszteséggel – energiatakarékossági szempontból meghatározóan fontos szerepűek.   A megfelelő hőszigetelésű  fa, műanyag és alumínium ablakkeret egyaránt lehet jó, ma már valamennyi anyag megfelelő megoldásokat kínál, a lényeg a hőhídmentes konstrukció. Tapasztalatok alapján ugyanis gyakran nem az ablaküveg, hanem a nem megfelelő beépítés, ill. záródási problémák kapcsán merül fel a legnagyobb energiaveszteség.

haz_hoveszteseg1A régi épületek nyílászáróinak állapotán – általában mint záródás vagy tömítés illetve a megfelelő  hőszigetelésű üvegcsere – segítene, de hosszútávon nem javasolt. Ne felejtsük hogy a tok és a vasalat is már korszerűtlen.

A Geo-Line csapata az E-Renovit program keretében a korszerű nyílászárók hőhídmentes beépítésével a nyílászárók energiaveszetesége  akár negyedére is csökkenthető. Ezáltal nemcsak az energiafogyasztás, de a por- és a zajszennyezés is csökken, azonban ezután jobban oda kell majd figyelnünk a gyakoribb szellőztetésre.

Tokok, keretek

A fából készült tokok és keretek általában megfelelnek a hőtechnikai követelményeknek, bár a jelenleg gyártottak többségének profilvastagsága az anyagtakarékosság miatt csupán 62-68 mm közötti, amelynek a hőátbocsátási tényezője 1,2-1,5 W/m²K. Pedig a vastagság csekély növelése is jelentősen javíthatja a keretszerkezet hőátbocsátási tényezőjét (ha a profilvastagság 80 mm, a hőátbocsátási tényező már körülbelül 1,0-1,1 W/m²K).
• Ma a leggyakoribbak az ún. háromkamrás rendszerű PVC profilok, profilvastagságuk általában 58-60 mm (hőátbocsátási tényezőjük 1,5- 1,8W/m²K).
• A szerencsére egyre inkább terjedő négy és ötkamrás rendszerek vastagsága már eléri a 68-70 mm-t, és U-értékük megközelíti a vastagabb fa profilokra jellemző hőátbocsátási tényező értékét (U = 1,1-1,4 W/m²K).

Az energiatakarékos és különösen a passzívházak  esetében ennél jobb hőszigetelés indokolt:
Kapható már  műanyag-alu, fa-alu szenvicsszerkezetek 2-3 rétegű üvegszerkezettel:
• UW-érték (a teljes ablakra)  kétrétegű hőszigetelő üvegnél: 1,1 W/m2K
• UW- érték (a teljes ablakra) legkedvezőbb érték háromrétegű hőszigetelő üvegnél: 0,82 W/m2K!

 Erről bővebben a Hőszigetelő üvegek cikkben olvashat.
Csere

A régi, korszerűtlen nyílászáróra jellemző hőátbocsátási tényező (U = 3-6 W/m2K) a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál 1,1-1,4 W/m2K-re csökkenthető. Az energetikai megtakarításokból azonban nem térül meg rövid idő alatt a nyílászárócsere. Ha viszont a nyílászárók általános állapota miatt amúgy is le kell cserélnünk azokat, mindenképpen érdemes jobb hővédő képességű nyílászárókat beépíteni, mert a hagyományos nyílászárókhoz viszonyított többletköltségük olyan csekély, hogy az a cserét már gazdaságossá teheti.

Üvegezés

üveg_hoszig• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.
• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).

A témáról bővebben ITT olvashat.
A komplett folyamat (felmérés, árajánlat, csere) ITT megrendelhető.
E-Otthon szigetelés

Hőszigetelő üvegek

2009 március 24. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Geo-Line megfelelő és naprakész felkészültséggel segít kiválasztani – az épület valamint a megrendelő igénye szerint – a legmegfelőbb nyílászáró típusát.
A Geo-line nem kötelezte el magát egyetlen gyártónál sem, így konkrét típus, név nem jelenik példáinkban de természetesen van javaslatunk.

A cikk célja:  Átfogó képet adni minden további érdeklődőnek az utóbbi ~30év nyílászáró fejlődéséről, és felhívni a figyelmet a főbb szempontok alapján a jelentősebb változásokra az átgondolt döntéshez.

FIGYELEM!  Egyes gyártók marketingfogásként gyakran a hőszigetelt üveg kedvező U-értékét tüntetik fel a terméken, ám ez megtévesztő, mivel az ablak U-értéke az üveg és az ablakkeret függvénye. Vásárláskor az együttes U-érték legyen az irányadó!

A komplett szolgáltatásunk (felmérés, árajánlat, csere) itt megrendelhető.

Üvegezés

A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően, különösen az energiatakarékosság tekintetében,  a nyílászáró-ipar az utóbbi évek legdinamikusabban fejlődő ágazata az építészetben.
• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.

• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
• Tovább tökéletesített megoldás hogy egyes gyártók az üvegek közti távtartó nem alumínium, kelyette műanyag vagy szilikon anyagokat alkalmaznak.

A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).

Hőszigetelő nyílászárók
faablak 1.)Az alap hőszigetelt üveges nyilászáró:

Olyan üvegszerkezet melynél két float üveg közé páramentesítővel megtöltött alumínium távtartó keretet ragasztanak egy elsődleges szigetelést biztosító butil anyaggal melyet végül két komponensű ragasztó anyaggal zárnak körbe.
Felépítés:  U: érték 2,6-3,6 W/m2K

4mm float üveg-
16mm légrés-
4mm float üvegTok: Fa vagy fém

(“80 évek üvegszabványa”)    NEM MEGFELELŐ!

Csere szükséges!
title_0_2
faablak 2.)Fokozottan hőszigetelt nyílászáró: Olyan hőszigetelő üvegszerkezetek melyeknél az épület belseje felé néző üveg LOW-E bevonattal van ellátva.

Felépítés:

U: érték 1,3 W/m2K
4mm Float üveg-
16mm légrés-
4mm LOW-E üveg

Tok: Fa vagy műanyag esetleg alumíniumMa kapható általános nyílászáró

Az építőipari normáknak megfelel de építketés vagy csere esetében válasszuk a következő gázzal töltött
– 3.) típusú – szerkezetet vagy jobbat.

title_0_2

aluplast_ideal_2000_muanyag_ablak12 3.)Fokozott gázzal töltött hőszigetelt nyílászáró A LOW-E bevonat alkalmazásával energia megtakarítást érhetünk el hiszen az „U” érték (hőátbocsátás) fele az alap hőszigetelő üveg szerkezetének. A hőátbocsátási tényező csökkenésével a fűtési energia felhasználás jelentősen csökken. A fütési energia költségének csökkenésével pár éven belül megtérülnek a többlet beruházás költségei.
A lágy fémbevonat előnyös tulajdonságai tovább fokozhatók, ha a két üveglap közötti teret rossz hővezetési tulajdonságú nemesgázzal, pl. Argonnal töltik fel.

Felépítés:                             U: érték 1,1 W/m2K
4mm Float üveg-
16mm Argon gáz-
4mm LOW-E üveg Tok: Fa, Műanyag 5-7cellás,

Szinte minden gyártó forgalmazza felár ellenében.
A fütési energia költségének csökkenésével pár éven belül megtérülnek a többlet beruházás költségei.  

AJÁNLOTT!

title_0_2

4.)Speciális háromrétegű hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró

A 3-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.
Üveg átbocsátási tényezője: Kü=0,6W/m2K

Felépítés:

U: érték 0,6W/m2K
4mm LOW-E – 10mm légrés Argon gázzal töltve –
4mm Float üveg-10mm légrés Argon gázzal töltve-
4mm LOW-ETok: Fa-műanyag, Fa alumínium vagy műanyag- alumínium szendvicsszerkezetek

Az üvegek között speciális távtartó van.
Az alacsony energiájú házaknál és a passzívházaknál alapkövetelmény!

Teljes ablak értéke: Uw:0,70w/m2K !!

KÜLÖNÖSEN AJÁNLOTT!

240212

title_0_2

fa-alu_redony1 5.)Speciális háromrétegű hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró 3-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.Üveg átbocsátási tényezője: Kü=0,6W/m2K

Felépítés:
Mint a fenti ablaknál de árnyékolóval kombinálva!

Teljes ablak értéke Uw: 0,70w/m2K !! KÜLÖNÖSEN AJÁNLOTT!

title_0_2

6.) 6-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.

Míg az ablakok fejlesztése az elmúlt években a hőveszteség csökkentésére irányult, addig ez az ablakrendszer lehetővé teszi, hogy a normális napsütésből energiát nyerjünk a lakóhelyiségek felfűtésére!
Az ablakok minősége a legnagyobb igényeknek is megfelel, kezelése roppant egyszerű, beépítése a hagyományos ablakéval megegyező. Az üvegfelület fordítását egy könnyed mozdulattal végezhetjük. Az elfordítást 2 biztonsági csavar gátolja, hogy a műveletet gyerekek ne tudják elvégezni. A fordítások számtalanszor ismételhetők attól függően, hogy hűteni vagy fűteni akarunk.

Jóleső meleg sugárzás télen. Napos téli napokon ez a 6 rétegű üveg belső felülete, akár 50°C – ra is felmelegszik. Az üvegrendszer kiszűri a napsugaratkat, átalakítja, és mint egy cserépkályha leadja a meleget a helyiségekben.

Nyáron a belső keretet egy könnyed mozdulattal megfordítjuk és így, már egy nagyhatású napvédőüvegként működik tovább.

Felépítés:
1. Fehér üveg

U eff = +- 0,0 W/m² K!!
2. Argon gáz
3. Low-E-réteg
4. Float üveg
5. Fólia
6. Zöld üveg

ablak-131

Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon