Rss Feed
Tweeter button
Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon
Épületgépészet

Napkollektor a mindennapjainkban

2010 február 16. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A Napenergia

A napenergiát hasznosító fűtésrendszer a napkollektor közvetítésével a napfényt  hővé átalakítja át.

Az ilyen módon előállított hőt elsősorban a használati meleg víz hőmérsékletének növelésére hasznosítjuk. A napenergiát hasznosító fűtési rendszer megfelelő kialakítás mellett az  az évi  használati meleg vízszükséglet (HMV) energiaköltségének a 60-70%-a  is megtakarítható. A napkollektoros rendszerrel a vízmelegítés önállóan májustól szeptemberig is eltarthat, miközben  a kazán kikapcsol ez idő alatt. Így, fűtőolaj vagy  földgáz, azaz energia költség takarítható meg.

A napenergiát hasznosító fűtésrendszer az éves használati meleg víz felhasználásának  60-70% -át biztosítja!

A napkollektoros rendszer részei:

1. sík vagy vákuumcsöves napkollektor

2. HMV meleg víztároló tartály hőcserélővel (200-1000 liter)

3. szolárállomás (kompakt – keringetőszivattyú, tágulási tartály, mérőműszerek, golyós szelepek stb.)

4. mikroprocesszoros vezérlés (opcionális)

5. kazán (faelgázosító, pellettkazán,  kondenzációs álló vagy fali stb.)

6. hálózati hideg víz bemenet

A napenergiát hasznosító fűtési rendszer lényege, a napkollektorok által termelt  hő-és napenergia tárolása . A termelt hőt a napkollektor a szolár melegvíztároló hőcserélőjén keresztül áramoltatva leadja, így a benne tárolt víz felmelegszik. Kiegészítésként – amikor a napsugárzás nem áll rendelkezésre – a tárolóban egy másik hőcserélő segítségével a kazán készíti a szükséges meleg vizet.

Egy családi háznak (4 fő), 6m2 napkollektorra  (sík kollektor esetében), és ~ 300- 400 liter meleg vízre van szüksége.

Éves átlagban többnyire 60-70%os megtakarítás érhető el!
A nyári félévben közel 100%, a téli félévben 30-40% a melegvíz megtakarítás várható!

A rendszer  nagyobb napkollektor felülettel és tárolási kapacitással kiegészítve, alkalmas az alacsony hőmérsékletű fűtésrendszerrel való kombinálásra. Így a napenergia hozzájárulhat a ház fűtési költségének további mintegy 20%-os megtakarításához  (az éves   használati meleg víz felhasználásának  60-70% megtakarításon felül).

Síkkolektor a tetőn

A lakóépületekben többnyire sík vagy vákuumcsöves napkollektort használnak. A sík kollektorok a legalkalmasabbnak, víz-fűtés célra, mert ezeknek  jobb az ár-arányértéke. Vákuumcsöves kollektorok  esetében a hőmérséklet magasabb,  így a hatékonysága is nagyobb, ezért  szívesebben alkalmazzuk  a ház fűtésének rásegítésében.

Szolár állomás

Amennyiben csak a használati meleg víz elkészítése a feladat, ahhoz elegendő egy szabványos szolár meleg víztároló.

A kombinált fűtési rendszerhez már kiegészítő hőcserélővel rendelkező melegvíztárolót alkalmazunk. A tárolási térfogat ne legyen túl nagyméretű. A nagyobb melegvíztárolók valóban több energiát képesek megtartani , igaz hogy szinte állandó az energia-begyűjtés történik  a kollektorok felől, de a víz alacsony hőmérséklete miatt  megnövekszik  az után fűtési energiaszükséglet (kiegészítő kazánfűtés).

A napkollektoros rendszerek – a mai technológiák  alkalmazásával –  élettartama mintegy 20 év. Nagyon alacsony a működési költsége és kevés karbantartást igényelnek.


Szolár melegvíztároló és a kondenzációs kazán

A szemrevételezéssel történő rendszeres ellenőrzése ajánlott. A beüzemeltetést követő évben, majd körülbelül 2 évenként, lehetőleg tavasszal egy napsütéses napon, meg kell vizsgálnia a rendszert egy szakembernek. A napkollektoros rendszer telepítése lehetőleg déli fekvésű és árnyékmentes legyen. A napkollektor helyzete komolyabb áldozat nélkül széles skálán mozoghat délkeleti és délnyugati irány között, a dőlésszög 10-50 fok között legyen . A vízfűtési rendszerek optimális dőlésszöge 40 °.

Figyelem!

A napkollektoros rendszer  tervezése és a teljes kivitelezése iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Épületgépészet

Milyen kondenzációs kazánt vegyek?

2010 február 7. Szerző: · 3 hozzászólás 

A kondenzációs kazán cikk tartalma alapján kijelenthetjük hogy napjainkban a hagyományos, indokolatlanul túlméretezett, gázzabáló, gázkazánok cseréje szinte kötelező!


A legfontosabb kiválasztási szempontok:

  1. A megfelelően méretezett fűtőkapacitás
  2. Kitűnően modulálható teljesítmény
  3. Az  alacsony modulációnál is nagy nyereségű hőcserélő
  4. Mikroprocesszoros vezérlés

Alkalmazzon inkább Unical vagy  Remeha,  kondenzációs gázkazánt!
Az Unical TOP kategóriájú (
holland-német-itáliai fejlesztés ), és a
Remeha (
holland –  kondenzációs kazántechnika – Remeha szabadalom! )  kondenzációs gázkazánjaival megtakaríthat 30…50%-nyi fűtési gázmennyiséget !!!

1.)A kazán méretezése

A megfelelően méretezett fűtőkapacitásról ne egy szerelőt kérdezzen, mert a szerelők 90%-a sajnos tudatlanul, biztos-ami-biztos alapon, túl nagy gázkazánt szokott javasolni, és a túl nagy gázkazán pedig jóval több gázt fog megzabálni. De nem az a lényeg, hogy a kazán teljesítménye nagy legyen, hanem éppen fordítva, az a lényeg, hogy a lehető legkisebb teljesítményre le tudjon szabályozni (modulálni), méghozzá automatikusan!

A Geo-Line tervezői segítenek Önnek az optimális kazán teljesítményének kiválasztásában. Vegye fel a kapcsolatot velünk MOST.

2.)A moduláció (lángszabályozás)

Tudja-e, hogy a téli félév magyar időjárási körülményei között igen sokszor csak 1/3-ad, 1/4-ed teljesítményen kell a kazánoknak teljesíteniük?  Több neves gyártó csak 7 kW-ig szabályoz ami 1/3-ad teljesítmény igény alatt csak ki-be kapcsolásokkal tud manipulálni!!!  Talán pazarolnak???

Képzelje el a következőt!
V és U egy-egy autó.
V 100 km-t tesz meg úgy, hogy hajt mint az őrült, aztán pihen egyet, majd megint hajt mint az őrült, aztán megint pihen, stb.
U szintén 100 km-t tesz meg, de normálisan kicsi sebességgel folyamatosan halad, és közben nem áll meg.
Kérdés: Melyik autó fogyasztott kevesebbet?
Ugye a válasz egyértelmű? Az U !

Picike teljesítményen is tud működni, és jóval kevesebb gázt eszik meg, mert a pici teljesítményen még a hatásfoka is jobb!

Természetesen vannak  olcsóbb kondenzációs kazánok is a piacon, de nézze meg, hogy tudja-e a következőket?
1. A minimális teljesítménye jó pici-e? 4 kW-nál kisebb-e? (Vagy 7 kW alatt a gázégő csak ki-és-be kapcsolgat?)
2. A füstgázhőmérséklet jó pici-e? tfüst = 30…70°C közötti-e? (Vagy túl forrón engedi ki a füstgázokat?)
A véleményünk szerint egy TOP kategóriás 18KW teljesítményű kazán ami (min/max): 3,6 – 17,5 kW modulál (szabályoz) kitűnőnek mondható!
Ha ennek a kazánnak a vezérlése  lehetővé teszi, hogy a világszínvonalú és eléghetetlen gázégőjét ne kelljen ki-be kapcsolgatni, akkor ez egy TOP kategóriás kazán.
Ennek a kazánnak a neve UNICAL Alkon!

Cégünknél az UNICAL Alkon csúcs kategóriás kondenzációs kazán akár beszerelve is megvásárolható Bővebben itt érdeklődhet.

3.)A hőcserélő a kondenzációs kazánok szíve

A kondenzációs kazánok megnövelt felületű kompakt hőcserélővel rendelkeznek, amelynek célja, hogy az égéstermék illetve annak vízgőz-tartalmának rejtett hő formájában lévő hőenergia nagy részét visszanyerjük a fűtési rendszer javára. Az égéstermék a visszatérő oldali hideg hőcserélő felület hatására oly mértékben lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik,vagyis gőz halmazállapotból folyékony halmazállapotúvá változik. A tapasztalatok alapján anyagát tekintve az jelenleg az öntöttvas hőcserélők megfelelőek de az Alumínium ötvözet (AL-Si-Mg) a csúcstechnika.

4.)A mikroprocesszoros vezérlés szerepe a kondenzációs kazánok működtetésében

A fűtési kultúra fejlődése, a növekvő lakossági igények és a környezetünk védelme a gázkazánok vezérlésének nagy mértékű fejlődéséhez vezetett. A hagyományos termosztátokra épülő ki-be kapcsolásos technika nem volt elegendő az elvárások teljesítéséhez. Az igények kielégítése érdekében a tervezőknek fel kellett használni a mai modern digitális technikát, hogy minél jobb, biztonságosabb, energiatakarékosabb és környezetbarát gázkazánokat készíthessenek.

Néhány egyszerű szerelő, tudatlanságból, feleslegesnek tartja az északi szondát (külső hőmérséklet érzékelőt).
Pedig a valóság az hogy ha valaki csak ON/OFF szobatermosztátot alkalmaz, akkor az É-ki szonda nélkül, radiátoros fűtés esetén alig lesz  ENERGIAMEGTAKARÍTÁS!


A Geo-Line teljes gépészeti tervezést és kivitelezést végez. Bővebben itt érdeklődhet.

Épületgépészet

A kondenzációs kazán

2010 február 5. Szerző: · Nincs hozzászólás 


Cégünk teljes gépészeti tervezést és kivitelezést végez.
Bővebben itt érdeklődhet.

Miért jó  az a kondenzációs kazán?
Egy családi házban alkalmazott hagyományos gázkazán ugyanis csak a fűtési szezon igen kis részében – gyakorlatilag alig néhány napig – üzemel teljes terheléssel,  a fűtési szezon több, mint 80%-ában a tüzelő berendezés leterheltsége még az 50%-ot sem éri el!
A hagyományos gázkazán ősszel bekapcsol és tavaszig folyamatosan működik mégpedig 100% teljesítménnyel. Ezt nevezik ON-OFF üzemmódnak.A kondenzációs kazánok hatásfoka  a terhelés csökkentésével nem csökken, sőt a növekvő kondenzáció miatt kis mértékben még növekszik is.

A kondenzációs kazán ezzel szemben 2 feladatot lát el!

1.) A füstgázban lévő víz rejtett hőjét visszanyeri  kondenzálással ez 15-20% hőnyereség!

2.)A mikroprocesszoros vezérléssel – a külső hőmérséklet figyelése mellett – a láng modulációs szabályzása a kívánt mértéknek megfelelően.  Ez a már fent említett 50% leterheltség  mellett önmagában is figyelemre méltó megtakarítást eredményez!

A csúcstechnológiát ma az alumínium ötvözet (AL-Si-Mg)  öntvényű megnövelt felületű hőcserélő és  a processzor által dinamikusan szabályozott vízszivattyú megoldások jelentik.

Ezek alapján kijelenthetjük hogy napjainkban a hagyományos , indokolatlanul túlméretezett, gázzabáló, gázkazánok cseréje szinte kötelező!

Ezért mi a hagyományos gázkazánokat gázzabáló kazánoknak nevezzük! Akkor is, ha híres nevű gyártó gyártotta.


Alkalmazzon inkább Unical vagy  Remeha,  kondenzációs gázkazánt!
Az Unical TOP kategóriájú (
holland-német-itáliai fejlesztés ), és a
Remeha (
holland –  kondenzációs kazántechnika – Remeha szabadalom! )  kondenzációs gázkazánjaival megtakaríthat 30…50%-nyi fűtési gázmennyiséget !!!

A kondenzációs kazán működésének alapelve, hogy a füstgázban lévő víz rejtett hőjét visszanyerjük  kondenzálással. Az így nyert energia biztosítja a kazánok 100% feletti hatásfokát. A hatásfok emelését a füstgázok minél alacsonyabb hőmérsékletre történő visszahűtésével érhetjük el.A kondenzációs kazán az alacsony hőmérsékletű fűtések – falfűtés-  megvalósításának ideális eszköze.

Az energia megtakarítás kulcsa
1:)A  füstgáz hőenergiájának hasznosításaA hagyományos égéssel működő kazánoknál a vízgőz, vagyis a benne lévő rejtett hő a termelődött füstgázzal együtt távozik a kéményen keresztül. A kondenzációs technológia elsődleges célja az, hogy a füstgázzal távozó rejtett hő mennyiségét drasztikus módon lecsökkentse, azaz a fűtőanyagban rejlő energiát a kondenzációs kazánok maximális mértékben hasznosítsák.


Épületgépészet

Napkollektorok

2009 április 17. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Síkkollektor

sikkolektor
A síkkollektor a legelterjedtebb napkollektor típus. Működése nagyon egyszerű, ezért  hosszútávon tervezhetünk vele.

A síkkollektor a legismertebb, lényegüket tekintve egy tepsihez hasonló kiképzésű kollektorházban fagyálló folyadékkal feltöltött kígyószerű csőrendszert alakítanak ki. Ehhez a csőrendszerhez egy úgynevezett szelektív abszorber lemezréteget hegesztik megfelelő technológia segítségével. Ez a réz abszorber lemez hivatott a napsugárzás elnyelésére és hővé történő átalakítására. A keletkezett hőenergiát a csővezetékben keringetett folyadékkal lehet elszállítani a kollektorból és felhasználni melegvíz, fűtésrásegítés vagy medencefűtés céljára.
A jó hatásfok érdekében kritikus fontosságú a jó szigetelésen és a szelektív abszorber (elnyelőlemez) használatán kívül az üveg típusa és annak felületi minősége (speciális szolár üveg használata).
A hatásfok  a vákuumtechnológia alkalmazásával  tovább fokozható.

Hatásfok: ~30% már jónak mondható.
Nyáron a síkkollektor jobb mint a vákumcsöves!

Tévhit, hogy a napkollektorok csak nyáron használhatóak.
A különbség annyi, hogy a sugaraknak nyáron vékonyabb levegőrétegen kell keresztül haladniuk, viszont télen kevesebb a pára a levegőben, és a Nap- Föld távolság is kisebb.

Vákumcsöves kollektor
vakumcsoves_napkollektor
Vákuumcsöves kollektor 20-30%-kal jobb hatásfokú a síkkollektorhoz képest.

A vákuumos kollektorok hatásfoka magasabb akkor, amikor a kollektor és a környezeti levegõ hõmérséklete között (pl. télen), nagyobb a hőmérséklet különbség.Téli, pl. -20 C-os hõmérsékletnél a szórt napsugárzás hatására is termel melegvizet és használható fűtésrásegítésként. Az úgynevezett “heat-pipe” hőcsöves rendszer lényege, hogy egy dupla üvegfalú vákuumcsőben – melynek belső üvegfelülete szelektív abszorber bevonattal van ellátva – egy kemény forrasztással ellátott rézcsövet helyezünk el. Ezt a hõcsövet részlegesen alacsony forráspontú folyadékkal töltjük, és vákuum alá helyezzük.A rézcső végén egy úgynevezett kondenzátort helyezünk el. Ezt a kondenzátort speciálisan kialakított csővezeték veszi körbe, amiben a fagyálló folyadék cirkulál. A visszahűtött gőz kondenzálódik, majd visszafolyik a cső aljába, és a folyamat kezdődik előlről. Nagy előnye még, hogy nem csak a merőleges besugárzásnál fejti ki maximális hatásfokát, hanem ettől eltérő szögű besugárzás esetén is (reggel, délután) jó hatásfokkal hasznosítható.

A vákuumcsöves napkollektorok változatosabb mûszaki megoldásokkal készülnek.
Hatásfok: ~40-50% is lehetséges.
Épületgépészet

Falfűtésrendszer

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Kombinált előnyök

A Geo-Line megoldást ad,  a már meglévő otthonok átalakítására a  mai korszerű követelményeknek megfelelően.
Falfűtés tervezés és kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben itt.

A falfűtés nem csak új épületben lehetséges!

A fűtés-technológia gyors fejlődése és az épületek korszerűbb szigetelése lehetővé tették, hogy manapság 55°C-os vagy ennél is alacsonyabb hőmérsékletű vizet használjanak házak megfelelő fűtéséhez, még rendkívül alacsony külső hőmérséklet esetén is. A hőleadó felület és a helyiség hőmérséklete közötti kisebb hőmérséklet-különbség magasabb komfortérzetet biztosít és ráadásul az energia felhasználás is alacsonyabb. A legmodernebb vízközegű fűtőrendszerek alacsony hőmérsékleten üzemelnek, a hőt falfűtési csőhálózaton vagy padlófűtésen keresztül külön-külön vagy kombinálva adják le környezetüknek.
Megfelelő hőszigetelés valamint a korszerű kondenzációs kazán felhasználásával szinte “kötelező” az alkalmazása!

falfutes A falfűtésrendszer különösen alkalmas a természetes energiák illetve a kondenzációs fűtéstechnikák használatára!
A rendszer legfontosabb előnyei: energiatakarékos, egészséges, zajtalan, esztétikus, huzatmentes, könnyen szerelhető, gazdaságos…


Tudta-e hogy a sugárzással működő fűtés és hűtés előnyösebb mind a radiátoros rendszerekkel, mind a levegő-keringtetéses rendszerekkel szemben. A hagyományos konvekciós rendszerek a helyiség hőmérsékletét úgy szabályozzák, hogy a levegőt felmelegítik/lehűtik.A falfűtő rendszerek közvetlenül hatnak a helyiségben tartózkodókra, így azok hőérzetét változtatják. Fűtési üzemmódban a sugárzó rendszerek a hőt a sugárzó felületről (a mennyezetről) közvetlenül az egyénre továbbítják; hűtési üzemmódban a sugárzó felület elnyeli a személy által termelt hőt.

Komfortos, gazdaságos, korszerű
HŰTÉSRE-FŰTÉSRE!

falfutes-2 Komfortos:
Mert a vakolatba rejtett és természetes módon meleget sugárzó melegvizes rendszer a falakat 30-40 °C-ra felmelegítve kiemelkedően kellemes hőérzetet biztosít, amivel – hőérzeti kutatásokra alapozottan – messze megelőzi a radiátoros rendszereket
Gazdaságos:
A falfűtés egyaránt alkalmazható új építésű, illetve felújításra kerülő épületek fűtésére, mint alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer.
Elegendő külső falfelület esetén a rendelkezésre álló padló, mennyezet, tetőtéri ferde síkot és bármely más falfelületet számításba venni a hőleadás szempontjából, ezáltal radiátorok beépítésére egyáltalán nincs szükség.

A jobb hőszigetelés által lényegesen csökkenő fűtési hőigény pótlása többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett, alacsony hőmérsékletű falfűtési rendszerrel.

Családi házak energiatakarékos hűtő-fűtőrendszere

falfutes_2 Fűtés:
A vezetékrendszerben már 30-35-°C-ra (úgynevezett alacsony előremenő hőmérsékletű) fűtött és keringetett víz megfelelő  20-22°C szobahőmérsékletet állít elő.
falfutes_1 Hűtés:
A vezetékrendszerben 14-15-°C-ra hűtött vagy akár kútból keringetett víz kellemes 26-27°C szobahőmérsékletet biztosít.


Orvosi szempontból is figyelemreméltó, hogy a falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken a légventiláció hiánya miatt, ami különösen asztmás és porallergiás kisgyermekek jelenléte esetén már a tervezésnél fontos szempont lehet.

A falfűtés nem csak új épületben lehetséges!

A korszerű fűtés egyik megoldási lehetősége a falfűtő panel. A panel a falban van elhelyezve, így az nem zavarja a helyiség esztétikáját. A panel, fűtési és hűtési üzemmódban is alkalmazható.
Alacsony hőmérsékletű vízzel / 16-45 °C / működtethető, ennek megfelelően kíméli az épület szerkezeteket. Az alacsony víz hőmérséklet miatt jó hatásfokú kazánnal, fűtő-hűtő berendezéssel építhető össze, mint például kondenzációs kazán, napkollektor, hőszivattyú.

Hőpanel

Hőpanel

A falfűtő panel egyaránt alkalmazható új építésű, illetve felújításra kerülő épületek fűtésére, mint alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer.

A panel hornyokkal ellátott hő-tükör.
A kész panelt a vakolatlan falra szerelik tartószerkezettel, párnafával. Majd a helyszínen a hő-tükör hornyaiba 10, vagy 12 mm átmérőjű oxigén diffúzió ellen védett PE. többrétegű műanyag csövet fektetnek. A csöveket osztókon keresztül csatlakoztatják a kazánhoz, vagy más fűtő-hűtő berendezéshez. A panelek nagyságát a tervezés alapján a hőszükségletnek megfelelően kell meghatározni, és célszerűen a helyiség külső falának belső oldalára szerelik.
A paneleket a függőleges falra, vagy tetőtér esetén a ferde falfelületre is lehet szerelni. A felszerelt panelre utólag gipszkarton borítás kerül. Hasonló megoldással készül a könnyű szerkezetes épület fűtő-hűtő panel szerelése is.

A panelt elsősorban a tetőtéri szereléseknél, és a könnyű szerkezetes épületeknél ajánlott alkalmazni.

Falfűtés tervezés és kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben itt.
Épületgépészet

Faelgázosító kazánok

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Egyéb alternatív energia rendszerek:

– faelgázosító kazán, kandalló
– pellet tüzelésű kazán

A faelgázosító kazán

fa-elgazosito21 A működési alapelve:
A fában lévő maradék nedvesség szárítása, elgázosítása (pirolízis) és a könnyen éghető alkotórészek előégetése hagyományos módon a tüzelőanyag-aknában történik. A tüzelõanyag eközben a parázsággyal a rostély helyett egy különleges nyílás felett fekszik.
Ezen a nyíláson keresztül levegő hozzáadásával ég lefelé az égés során keletkező gáz. Ez a főégés, aminek a hőmérséklete elérheti az 1100°C-ot. A kékes színű lefelé mutató lángnyelv a gáz égésére hasonlít. Az égéstér kerámiából készül a magas hőmérséklet elviselése céljából. A „generátoros” változatban a beáramló levegő mennyisége jól adagolható a ventilátor segítségével, így az égés folyamata jobban szabályozott. A hatásfok meglepően jó, 80-90%!

fa-elgazosito1Néhány további előny:

– a nagy darab fák tüzelésének lehetősége munkát takarít meg a fűrészeléskor és hasításkor
– a ventilátor egyenletes és hatékony égési folyamatot biztosít
– a huzatventilátor megkönnyíti a begyújtást és minimálisra csökkenti a füst elillanását a kazánházba
– az ötletes szerkezet lehetővé teszi az egyszerű és problémamentes tüzelést
– kitűnő hozzáférhetőség tisztításkor és söpréskor
– elegendő ~12 óránkénti megrakás a parázságynak köszönhetően

Pelletkazán
  • biodom27kazanA készülék működési elve:

A pellet a készülékben lévő csiga segítségével (amit motor hajt) eljut a tartályból az égéstérbe. A meggyújtás az izzító gyertya általi felhevült levegővel történik. Az égéstermék a füstgázventilátor segítségével távozik a füstcső csatlakozón keresztül. A tüzelőanyag és az égési levegő mennyiségét a központi egység szabályozza, a minél magasabb égési hatásfok és a optimális működés érdekében. Az egész teljesen automatikus, odafigyelést nem igényel, hasonlóan a gázkazánokhoz.
Egyes pelletes készülék radiátorokra rákötve a komplett épület fűtését is ellátja..

Indirekt tárolóval összekötve a használati melegvíz előállítása is meg van oldva

Épületgépészet

Hőszivattyús rendszerek

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A hőszivattyús rendszerek


A környezet tele van energiával. Egy hőszivattyúval a természetben rendelkezésre álló energia egy részét ki lehet nyerni, és mint fűtési energiát vagy melegvíz készítésre fordítandó energiát felhasználni. Egy ilyen gazdaságos készülék alkalmazása minden körülmények között ésszerű. A hőenergiát még -20 ºC hőmérsékleten is ki tudja vonni a környezetből.
Egy évre összegezve a természetes energia felhasználásával, a szokásos fűtési költségek felét is megspórolhatjuk.

Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg:

  • A vizes hőszivattyú (víz-víz)
  • A földes hőszivattyú (föld-víz)
  • A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
Fúrt földszondás rendszer

A vizes hőszivattyú (víz-víz)

A talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből nyerheti az energiát.
A talajhő szondás és a talajhő kollektor esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.
Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető.

Talajszondás rendszer

A földes hőszivattyú (föld-víz)

A talajba behelyezett horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből.
A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektorfelületet 1,2-1,5 m mélységben telepítik és 8kW hőigényre kb 250 m2 telepítése javasolt.

A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és használati melegvíz (HMV) felhasználására is alkalmas melegvizet.

Épületgépészet

Napkollektoros rendszerek

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Napkollektoros rendszerek:

Figyelem!

A napkollektorral való  tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Melegvíz készítés napenergiával

Magyarország éghajlati adottságai mellett a napenergia-hasznosítás legegyszerűbben megvalósítható, ami bátran ajánlható mindenkinek.

Számoljunk!

Egy személy naponta megközelítleg 50-60 liter melegvizet használ el, aminek az előállításához ~2-3 kWh hőenergia szükséges. 1m2 napkollektorral pedig a nyári félévben napi 2-2,5 kWh, télen 0,5-1,5 kWh napenergia hasznosítható. Így tehát személyenként 1-1,5m2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiséget.

Éves átlagban többnyire 60-70%os megtakarítás érhető el!
A nyári félévben közel 100%, a téli félévben 30-40% a melegvíz megtakarítás várható!

Családi házak (melegvíz készítése, kiegészítő fűtéssel)
Családi házak esetében melegvíz készítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 4-5 db 2 m2-es napkollektort célszerű felszerelni. Szükség van egy viszonylag nagy méretű, általában 200-500 literes melegvíztárolóra is.

A nagyobb és jól hőszigetelt melegvíztároló alkalmas arra, hogy a napközben kollektorokkal előállított melegvizet tárolja az esti és reggeli vízfogyasztás idejére. Az ilyen tárolókban általában két belső csőkígyó, hőcserélő található. Az alsóra kell kötni a napkollektorokat, a felsőre pedig a kazánt. Így a kazán csak a tároló felső részét tudja felfűteni. Ezzel biztosítható, hogy mindig legyen melegvíz, ugyanakkor a kazán feleslegesen ne fűtse fel a kollektorok elől a teljes tárolótérfogatot. A melegvíztároló fűthető elektromos fűtőpatronnal is, vagy jó megoldás az is, ha két sorba kapcsolt tárolót alkalmaznak, melyek közül az elsőt napkollektorral, a másodikat hagyományos módon fűtik.

Épületgépészet

A hőszivattyú lényege

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 


Figyelem!

Cégünk teljes gépészeti tervezést és teljeskörű kivitelezést végez. Bővebben ITT érdeklődhet!

ground-source-heat-pumpsA geotermikus hőszivattyú
a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.
A ténylegesen megfizetendő energia a kompresszor működtetéséhez szükséges elektromos energia lesz. Mivel a tényleges hasznos hőt a hűtőközeg “beszállítja”, a kondenzátoron leadott hőmenniyég 3-4-szer több lehet, mint a kompresszor által felvett elektromos energia.
Azt a számot, amely a felvett elektromos energia és a leadott hőenergia hányadosa, nevezzük hatékonységi mutatónak, vagy az EER számnak (angol Energy Efficiency Ratio).
Minél nagyobb az EER szám, annál hatékonyabb a hőszivattyú.

Annak függvényében, hogy milyen a kollektor oldal, beszélhetünk termálvizes, levegős, vagy geotermikus hőszivattyúkról.

A hőszivattyúval való  tervezés és a teljeskörű kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!


Épületgépészet

Napkollektorok a gyakorlatban

2009 március 17. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A napkollektor a használati melegvíz (HMV), fűtésrásegítésre vagy akár medencefűtésére is kitűnően alkalmazható.

Figyelem!

A napkollektorral való  tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Napkollektor medencefűtésre

A napsütés ingyen energia!

A Föld legfontosabb energiaforrása a Nap.
Ez a sugárzás formájában a Föld felszínére érkező teljesítmény több ezerszer meghaladja az emberiség jelenlegi energia-igényét. A napsugárzás csúcsértéke nyáron a déli órákban meghaladja az 1000 W/m -t. (1m napkollektorral 1 személy átlagos melegvízfogyasztását biztosítani tudjuk naponta.)

A napenergia-hasznosítás így a  napkollektor, napjaink egyik legkorszerűbb és leghasznosabb épületgépészeti eleme.
Globális napsugárzás
Mint a mellékelt térkép is jelzi, a középső országrész a legnaposabb, de az eltérés országrészenként kevesebb, mint 10%.

Így kijelenthető, hogy a napkollektorok alkalmazása szempontjából számottevő különbség nincs az országrészek között. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország földrajzi helyzete ideális.

A nap energiája

A nap energiája

Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon