Rss Feed
Tweeter button
Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon
március 2009

Hőszigetelés

2009 március 30. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Cégünk a hőszigetelésben teljes kivitelezést végez. Bővebben itt érdeklődhet.

Egy átlagos háztartásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk!

Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek legfeljebb a felében fűtünk.
Szintén elgondolkodtató, hogy egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák. Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fűtési rendszereinkre,valamint elöregedett kazánjainkra gondolunk.

energiaelosztas1

Épületeink hőszigetelése

A hőszigetelés célja műszaki értelemben nem más, mint az épületek és az épületszerkezetek hővédelme, vagyis mérsékelni:

• a téli fűtési hőveszteséget
• a nyári hőterhelést
• a hőhidak kialakulását
• a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódást

Mindennek csak megfelelő eszközökkel, odafigyeléssel, és egyéb apró, de lényeges szempont figyelembevételével tehetünk eleget – egyrészt már az épület tervezése, másrészt a kivitelezés, a működtetés során.

Hőátbocsátási tényező

A szerkezetek hőszigetelő képességét az úgynevezett hőátbocsátási tényező, az U-érték (korábban k-érték) jellemzi, ami azt mutatja meg,mennyi hő távozik az adott szerkezeten keresztül. Minél alacsonyabb az épületszerkezeti elem, azaz a fal vagy ablak U-értéke, annál jobb a hőszigetelő képessége.

Hőhíd
Az épület hőveszteségét nagyban befolyásoljáka hőhidak is. Hőhíd képződhet az épület sarkain, kiszögellésein, illetve ha különböző hőátbocsátási tulajdonságú szerkezeti elemek találkoznak. Ekkor a jobb hővezetésű, erősebben hűlő épületszerkezeti elem elvezeti a belső hőt a külvilág felé, amit úgy vehetünk észre, hogy a falak egyes részei hidegebb tapintásúak. A hőhidak lerontják a falak szigetelőképességét, ezen kívül a falak penészesedéséhez is hozzájárulhatnak.

Külső hőszigetelés – Dryvit

haz_hoveszteseg1Homlokzat

A homlokzat utólagos hőszigetelésének elterjedt módszere, hogy szigetelőanyagot erősítenek a homlokzathoz (ragasztóanyaggal és mechanikusan), amely kívülről üvegháló védelmet és tapasztóanyagot kap, majd erre kerül a fedő vakolat és a színezés. A homlokzat utólagos hőszigetelésének legelterjedtebb anyaga a polisztirol, amely a homlokzat páraáteresztő képességét ugyan csökkenti, viszont kiváló az anyag hőszigetelő tulajdonsága, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető.A talajhoz közeli részeken ajánlott az ütéseknek jobban ellenálló és vízre nem érzékeny extrudált polisztirollapot használni. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú az ásványgyapot, amely nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb megoldás, ára viszont majdnem kétszerese a polisztirol alapú hőszigetelésnek.

A polisztirollapok ajánlott vastagsága alapszerkezettől és annak tulajdonságaitól függően legkevesebb 6 cm, de jobb, ha 10 cm. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan.

dryvit11Külső vakolat

A külső vakolat maximum 3,5 mm vastagságú vékonyvakolat lehet a hőszigetelő lapok korlátozott teherviselő képessége miatt:
• A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú, por alakú vakolatokat vízérzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már alig gyártják.
• A műgyanta kötőanyagú, felhasználásra kész „vödrös” vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
• Jóval ellenállóbbak a kiváló páraáteresztő képességű és üvegkeményre szilárduló vízüveg kötőanyagú szilikátvakolatok.

Költségek

A hőszigetelő anyag átlagára körülbelül 30 százaléka a teljes rendszer átlagos árának. Így az utólagosan elvégzett hőszigetelési munkák során nem érdemes a hőszigetelő anyag vastagságával túlzottan takarékoskodni, mivel a költségek jelentős részét ez nem csökkenti.
A hőszigetelés fajlagos költsége (munkadíjjal együtt) állványozás nélkül 5000 Ft/m², állványozással pedig 6000 Ft/m²-re becsülhető. Ez az ár azonban az olcsóbbak közé tartozik. Az ár erősen függ a hőszigetelő anyagtól, a vakolat szemcsenagyságától, színétől és anyagától, és akár a 10 000 Ft/ m² értéket is elérheti. Ha a kivitelezés megfelelő, a hőszigetelés élettartama 30 év.
A homlokzati hőszigetelő rendszer kiválasztásakor tekintettel kell lenni a vonatkozó tűzvédelmi előírásokra.

Fűtésrendszerek

2009 március 26. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Fűtésrendszerek

Az elmúlt évtizedekben a különböző fa-, olaj- és széntüzelésű, valamint elektromos fűtésű kályhák tüzelőanyaga bőségesen rendelkezésre állt, kivéve a szénhiány idejét. Egy átlagos családnak nem okozott túl nagy gondot a fűtésköltség. Az épülő házak, lakótelepi lakások egyszerű sémái tömegigényeket elégítettek ki. Ekkor még nem került szóba a falak szigetelése, sem a különböző hőtechnikai mutatók jelentősége.
Az 1980-as évektől kezdődően, az akkori állami támogatások és a viszonylag olcsó gázár következtében, a lakosság körében rohamosan terjedt a gázfűtés. Mára a magyar háztarások közel 60 százalékában közvetlenül gázzal fűtenek. Bár a földgáz a szénhez vagy az olajhoz viszonyítva környezeti szempontból kedvezőbb, nem szabad elfelejteni, hogy olyan fosszilis energiaforrásról van szó, ami előbb-utóbb kimerül, ráadásul importból szerezzük be, ami erősen függővé
teszi az országot a nagy gáztermelőktől. Ezeken kívül az árak emelkedése és az éghajlatvédelmi megfontolások is indokolják, hogy hatékonyan használjuk fel. Mivel a fűtési rendszer minősége főként a kazánon múlik, hatékonyságára érdemes különös figyelmet fordítani.

A hagyományos kazán

A szén-monoxid-mérgezéseket elkerülendő mára előtérbe került a zárt égésterű (turbós) kazánok telepítése. Ez a készülék nem a lakótérből, hanem egy kis ventilátor segítségével a szabadból szív levegőt az égéshez, egy speciális, a gyártmánnyal együtt tanúsított „cső a csőben” égéstermék elvezetőn át.
A kombikazánoknál sokkal komfortosabb megoldást nyújtanak a beépített vagy különálló indirekt
fűtésű melegvíztárolók.

A kondenzációs kazán

kondenzacios-kazanA csúcstechnikát ma a kondenzációs gázüzemű kazánok képviselik. Működésükből adódóan a fűtőanyagban rejlő energia hasznosítási foka rendkívül jó, kiaknázva az égéstermékben lévő rejtett hőenergiát. A távozó füst hőmérséklete nem több 60 °C-nál (míg a hagyományos kazánoknál ez elérheti a 150-170 °C-ot). Tovább javíthatjuk a hatékonyságot olyan időjáráskövető szabályzókkal, melyekkel egyenletesebbé tehető az üzemelés az előremenő fűtővíz hőfokának a mindenkori külső hőmérséklethez állításával.
Költségeink megtérülési ideje egy azonos teljesítményű de hagyományos kazán árához viszonyítva– a dinamikusan emelkedő gázáraknak is köszönhetően – várhatóan 1-1,5 év!

Tapasztalataink alapján, kijelenthetjük hogy – az általunk javasolt különlegesen jól moduláló – csak kazáncserével, az éves gázfogyasztásban 30%-ot megtakarít !

 

 

 

 

A faelgázosító és a pelletkazán

fa-elgazositoVégül, de nem utolsósorban meg kell említeni a reneszánszukat élő vegyes tüzelésű kazánokat. A nagy hatásfokú, nyomás alá helyezhető és biztonságos termékek telepítése előtt fontos a kémény ellenőriztetése a helyes működés érdekében. Minden átalakítást előzzön meg tervezés, konzultáció a szakemberekkel, a tervezővel, kivitelezővel,
így elkerülhető minden utólagos probléma, továbbá így lehetünk biztosak a megvalósult átalakítás eredményességében.

Falfűtésrendszer

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Kombinált előnyök

A Geo-Line megoldást ad,  a már meglévő otthonok átalakítására a  mai korszerű követelményeknek megfelelően.
Falfűtés tervezés és kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben itt.

A falfűtés nem csak új épületben lehetséges!

A fűtés-technológia gyors fejlődése és az épületek korszerűbb szigetelése lehetővé tették, hogy manapság 55°C-os vagy ennél is alacsonyabb hőmérsékletű vizet használjanak házak megfelelő fűtéséhez, még rendkívül alacsony külső hőmérséklet esetén is. A hőleadó felület és a helyiség hőmérséklete közötti kisebb hőmérséklet-különbség magasabb komfortérzetet biztosít és ráadásul az energia felhasználás is alacsonyabb. A legmodernebb vízközegű fűtőrendszerek alacsony hőmérsékleten üzemelnek, a hőt falfűtési csőhálózaton vagy padlófűtésen keresztül külön-külön vagy kombinálva adják le környezetüknek.
Megfelelő hőszigetelés valamint a korszerű kondenzációs kazán felhasználásával szinte “kötelező” az alkalmazása!

falfutes A falfűtésrendszer különösen alkalmas a természetes energiák illetve a kondenzációs fűtéstechnikák használatára!
A rendszer legfontosabb előnyei: energiatakarékos, egészséges, zajtalan, esztétikus, huzatmentes, könnyen szerelhető, gazdaságos…


Tudta-e hogy a sugárzással működő fűtés és hűtés előnyösebb mind a radiátoros rendszerekkel, mind a levegő-keringtetéses rendszerekkel szemben. A hagyományos konvekciós rendszerek a helyiség hőmérsékletét úgy szabályozzák, hogy a levegőt felmelegítik/lehűtik.A falfűtő rendszerek közvetlenül hatnak a helyiségben tartózkodókra, így azok hőérzetét változtatják. Fűtési üzemmódban a sugárzó rendszerek a hőt a sugárzó felületről (a mennyezetről) közvetlenül az egyénre továbbítják; hűtési üzemmódban a sugárzó felület elnyeli a személy által termelt hőt.

Komfortos, gazdaságos, korszerű
HŰTÉSRE-FŰTÉSRE!

falfutes-2 Komfortos:
Mert a vakolatba rejtett és természetes módon meleget sugárzó melegvizes rendszer a falakat 30-40 °C-ra felmelegítve kiemelkedően kellemes hőérzetet biztosít, amivel – hőérzeti kutatásokra alapozottan – messze megelőzi a radiátoros rendszereket
Gazdaságos:
A falfűtés egyaránt alkalmazható új építésű, illetve felújításra kerülő épületek fűtésére, mint alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer.
Elegendő külső falfelület esetén a rendelkezésre álló padló, mennyezet, tetőtéri ferde síkot és bármely más falfelületet számításba venni a hőleadás szempontjából, ezáltal radiátorok beépítésére egyáltalán nincs szükség.

A jobb hőszigetelés által lényegesen csökkenő fűtési hőigény pótlása többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett, alacsony hőmérsékletű falfűtési rendszerrel.

Családi házak energiatakarékos hűtő-fűtőrendszere

falfutes_2 Fűtés:
A vezetékrendszerben már 30-35-°C-ra (úgynevezett alacsony előremenő hőmérsékletű) fűtött és keringetett víz megfelelő  20-22°C szobahőmérsékletet állít elő.
falfutes_1 Hűtés:
A vezetékrendszerben 14-15-°C-ra hűtött vagy akár kútból keringetett víz kellemes 26-27°C szobahőmérsékletet biztosít.


Orvosi szempontból is figyelemreméltó, hogy a falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken a légventiláció hiánya miatt, ami különösen asztmás és porallergiás kisgyermekek jelenléte esetén már a tervezésnél fontos szempont lehet.

A falfűtés nem csak új épületben lehetséges!

A korszerű fűtés egyik megoldási lehetősége a falfűtő panel. A panel a falban van elhelyezve, így az nem zavarja a helyiség esztétikáját. A panel, fűtési és hűtési üzemmódban is alkalmazható.
Alacsony hőmérsékletű vízzel / 16-45 °C / működtethető, ennek megfelelően kíméli az épület szerkezeteket. Az alacsony víz hőmérséklet miatt jó hatásfokú kazánnal, fűtő-hűtő berendezéssel építhető össze, mint például kondenzációs kazán, napkollektor, hőszivattyú.

Hőpanel

Hőpanel

A falfűtő panel egyaránt alkalmazható új építésű, illetve felújításra kerülő épületek fűtésére, mint alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer.

A panel hornyokkal ellátott hő-tükör.
A kész panelt a vakolatlan falra szerelik tartószerkezettel, párnafával. Majd a helyszínen a hő-tükör hornyaiba 10, vagy 12 mm átmérőjű oxigén diffúzió ellen védett PE. többrétegű műanyag csövet fektetnek. A csöveket osztókon keresztül csatlakoztatják a kazánhoz, vagy más fűtő-hűtő berendezéshez. A panelek nagyságát a tervezés alapján a hőszükségletnek megfelelően kell meghatározni, és célszerűen a helyiség külső falának belső oldalára szerelik.
A paneleket a függőleges falra, vagy tetőtér esetén a ferde falfelületre is lehet szerelni. A felszerelt panelre utólag gipszkarton borítás kerül. Hasonló megoldással készül a könnyű szerkezetes épület fűtő-hűtő panel szerelése is.

A panelt elsősorban a tetőtéri szereléseknél, és a könnyű szerkezetes épületeknél ajánlott alkalmazni.

Falfűtés tervezés és kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben itt.

Faelgázosító kazánok

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Egyéb alternatív energia rendszerek:

– faelgázosító kazán, kandalló
– pellet tüzelésű kazán

A faelgázosító kazán

fa-elgazosito21 A működési alapelve:
A fában lévő maradék nedvesség szárítása, elgázosítása (pirolízis) és a könnyen éghető alkotórészek előégetése hagyományos módon a tüzelőanyag-aknában történik. A tüzelõanyag eközben a parázsággyal a rostély helyett egy különleges nyílás felett fekszik.
Ezen a nyíláson keresztül levegő hozzáadásával ég lefelé az égés során keletkező gáz. Ez a főégés, aminek a hőmérséklete elérheti az 1100°C-ot. A kékes színű lefelé mutató lángnyelv a gáz égésére hasonlít. Az égéstér kerámiából készül a magas hőmérséklet elviselése céljából. A „generátoros” változatban a beáramló levegő mennyisége jól adagolható a ventilátor segítségével, így az égés folyamata jobban szabályozott. A hatásfok meglepően jó, 80-90%!

fa-elgazosito1Néhány további előny:

– a nagy darab fák tüzelésének lehetősége munkát takarít meg a fűrészeléskor és hasításkor
– a ventilátor egyenletes és hatékony égési folyamatot biztosít
– a huzatventilátor megkönnyíti a begyújtást és minimálisra csökkenti a füst elillanását a kazánházba
– az ötletes szerkezet lehetővé teszi az egyszerű és problémamentes tüzelést
– kitűnő hozzáférhetőség tisztításkor és söpréskor
– elegendő ~12 óránkénti megrakás a parázságynak köszönhetően

Pelletkazán
  • biodom27kazanA készülék működési elve:

A pellet a készülékben lévő csiga segítségével (amit motor hajt) eljut a tartályból az égéstérbe. A meggyújtás az izzító gyertya általi felhevült levegővel történik. Az égéstermék a füstgázventilátor segítségével távozik a füstcső csatlakozón keresztül. A tüzelőanyag és az égési levegő mennyiségét a központi egység szabályozza, a minél magasabb égési hatásfok és a optimális működés érdekében. Az egész teljesen automatikus, odafigyelést nem igényel, hasonlóan a gázkazánokhoz.
Egyes pelletes készülék radiátorokra rákötve a komplett épület fűtését is ellátja..

Indirekt tárolóval összekötve a használati melegvíz előállítása is meg van oldva

Hőszivattyús rendszerek

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A hőszivattyús rendszerek


A környezet tele van energiával. Egy hőszivattyúval a természetben rendelkezésre álló energia egy részét ki lehet nyerni, és mint fűtési energiát vagy melegvíz készítésre fordítandó energiát felhasználni. Egy ilyen gazdaságos készülék alkalmazása minden körülmények között ésszerű. A hőenergiát még -20 ºC hőmérsékleten is ki tudja vonni a környezetből.
Egy évre összegezve a természetes energia felhasználásával, a szokásos fűtési költségek felét is megspórolhatjuk.

Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg:

  • A vizes hőszivattyú (víz-víz)
  • A földes hőszivattyú (föld-víz)
  • A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
Fúrt földszondás rendszer

A vizes hőszivattyú (víz-víz)

A talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből nyerheti az energiát.
A talajhő szondás és a talajhő kollektor esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.
Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető.

Talajszondás rendszer

A földes hőszivattyú (föld-víz)

A talajba behelyezett horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből.
A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektorfelületet 1,2-1,5 m mélységben telepítik és 8kW hőigényre kb 250 m2 telepítése javasolt.

A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és használati melegvíz (HMV) felhasználására is alkalmas melegvizet.

Napkollektoros rendszerek

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Napkollektoros rendszerek:

Figyelem!

A napkollektorral való  tervezés és a teljes kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

Melegvíz készítés napenergiával

Magyarország éghajlati adottságai mellett a napenergia-hasznosítás legegyszerűbben megvalósítható, ami bátran ajánlható mindenkinek.

Számoljunk!

Egy személy naponta megközelítleg 50-60 liter melegvizet használ el, aminek az előállításához ~2-3 kWh hőenergia szükséges. 1m2 napkollektorral pedig a nyári félévben napi 2-2,5 kWh, télen 0,5-1,5 kWh napenergia hasznosítható. Így tehát személyenként 1-1,5m2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiséget.

Éves átlagban többnyire 60-70%os megtakarítás érhető el!
A nyári félévben közel 100%, a téli félévben 30-40% a melegvíz megtakarítás várható!

Családi házak (melegvíz készítése, kiegészítő fűtéssel)
Családi házak esetében melegvíz készítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 4-5 db 2 m2-es napkollektort célszerű felszerelni. Szükség van egy viszonylag nagy méretű, általában 200-500 literes melegvíztárolóra is.

A nagyobb és jól hőszigetelt melegvíztároló alkalmas arra, hogy a napközben kollektorokkal előállított melegvizet tárolja az esti és reggeli vízfogyasztás idejére. Az ilyen tárolókban általában két belső csőkígyó, hőcserélő található. Az alsóra kell kötni a napkollektorokat, a felsőre pedig a kazánt. Így a kazán csak a tároló felső részét tudja felfűteni. Ezzel biztosítható, hogy mindig legyen melegvíz, ugyanakkor a kazán feleslegesen ne fűtse fel a kollektorok elől a teljes tárolótérfogatot. A melegvíztároló fűthető elektromos fűtőpatronnal is, vagy jó megoldás az is, ha két sorba kapcsolt tárolót alkalmaznak, melyek közül az elsőt napkollektorral, a másodikat hagyományos módon fűtik.

A hőszivattyú lényege

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 


Figyelem!

Cégünk teljes gépészeti tervezést és teljeskörű kivitelezést végez. Bővebben ITT érdeklődhet!

ground-source-heat-pumpsA geotermikus hőszivattyú
a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.
A ténylegesen megfizetendő energia a kompresszor működtetéséhez szükséges elektromos energia lesz. Mivel a tényleges hasznos hőt a hűtőközeg “beszállítja”, a kondenzátoron leadott hőmenniyég 3-4-szer több lehet, mint a kompresszor által felvett elektromos energia.
Azt a számot, amely a felvett elektromos energia és a leadott hőenergia hányadosa, nevezzük hatékonységi mutatónak, vagy az EER számnak (angol Energy Efficiency Ratio).
Minél nagyobb az EER szám, annál hatékonyabb a hőszivattyú.

Annak függvényében, hogy milyen a kollektor oldal, beszélhetünk termálvizes, levegős, vagy geotermikus hőszivattyúkról.

A hőszivattyúval való  tervezés és a teljeskörű kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!


Tetőszigetelés

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A tetőfödém és a mai modern tetőszigetelés

A teljes tetőszerkezet szigetelőképességét az alkalmazott hőszigetelőanyagon annak vastagságán túl a beépítés helye és módja is jelentősen befolyásolja!
A Geo-Line az E-Renovit program keretében a tetőfödémek utólagos szigetelésében is megfelelő és szakszerű munkát tervezünk és kivitelezünk.

A szarufák feletti szigetelés csomóponti ábra A tetőtér beépítése megfelelő hőszigetelés nélkül elképzelhetetlen. Ugyanakkor ma már nem elég a hőszigetelőanyag szarufák közötti beépítése, mert a faszerkezetek csak kis mértékben hőszigetelők. Ebben az esetben a szarufák felett, illetve alatt történő kiegészítő hőszigetelés nyújtja a biztos megoldást.

teto_kulso11

A javasolt szigetelési vastagság:

Típus Szigetelés
Új építésű ház 15-25 cm
Energiatakarékos ház 25-30 cm
Passzív ház 30-35 cm

Tetőfödém

A rossz tetőszigetelés jele A födémen át távozik a belső terek fűtésére használt hő jelentős része. A régi épületek tetőfödémje, a tetőtérbeépítés nélküli épületrészek utólagos hőszigetelése a legtöbb esetben nehézséget okoz, mert a hőszigetelés általában csak a tetőfedés teljes megbontásával kivitelezhető, ezért célszerű egy teljes tetőfelújítással együtt elvégezni a födémek utólagos hőszigetelését is.

Lapos tető

A lapos tető a leginkább lehűlő épületrész, ezért az legalább 14-16 cm-nyi hőszigetelést igényel. Ha megoldható, lapos tető helyett érdemes magas tetőt kialakítani.

Nyílászárók fontossága

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Az épületek leggyengébb pontját a nem megfelelő, nem jól záródó, vagy nem hőszigetelt ablakok és ajtók jelentik.

A Geo-Line  az E-program keretében mindenre kiterjedő vizsgálatot végez az adott építményen.  A nyílászárók – mint a képen is látható ~30% veszteséggel – energiatakarékossági szempontból meghatározóan fontos szerepűek.   A megfelelő hőszigetelésű  fa, műanyag és alumínium ablakkeret egyaránt lehet jó, ma már valamennyi anyag megfelelő megoldásokat kínál, a lényeg a hőhídmentes konstrukció. Tapasztalatok alapján ugyanis gyakran nem az ablaküveg, hanem a nem megfelelő beépítés, ill. záródási problémák kapcsán merül fel a legnagyobb energiaveszteség.

haz_hoveszteseg1A régi épületek nyílászáróinak állapotán – általában mint záródás vagy tömítés illetve a megfelelő  hőszigetelésű üvegcsere – segítene, de hosszútávon nem javasolt. Ne felejtsük hogy a tok és a vasalat is már korszerűtlen.

A Geo-Line csapata az E-Renovit program keretében a korszerű nyílászárók hőhídmentes beépítésével a nyílászárók energiaveszetesége  akár negyedére is csökkenthető. Ezáltal nemcsak az energiafogyasztás, de a por- és a zajszennyezés is csökken, azonban ezután jobban oda kell majd figyelnünk a gyakoribb szellőztetésre.

Tokok, keretek

A fából készült tokok és keretek általában megfelelnek a hőtechnikai követelményeknek, bár a jelenleg gyártottak többségének profilvastagsága az anyagtakarékosság miatt csupán 62-68 mm közötti, amelynek a hőátbocsátási tényezője 1,2-1,5 W/m²K. Pedig a vastagság csekély növelése is jelentősen javíthatja a keretszerkezet hőátbocsátási tényezőjét (ha a profilvastagság 80 mm, a hőátbocsátási tényező már körülbelül 1,0-1,1 W/m²K).
• Ma a leggyakoribbak az ún. háromkamrás rendszerű PVC profilok, profilvastagságuk általában 58-60 mm (hőátbocsátási tényezőjük 1,5- 1,8W/m²K).
• A szerencsére egyre inkább terjedő négy és ötkamrás rendszerek vastagsága már eléri a 68-70 mm-t, és U-értékük megközelíti a vastagabb fa profilokra jellemző hőátbocsátási tényező értékét (U = 1,1-1,4 W/m²K).

Az energiatakarékos és különösen a passzívházak  esetében ennél jobb hőszigetelés indokolt:
Kapható már  műanyag-alu, fa-alu szenvicsszerkezetek 2-3 rétegű üvegszerkezettel:
• UW-érték (a teljes ablakra)  kétrétegű hőszigetelő üvegnél: 1,1 W/m2K
• UW- érték (a teljes ablakra) legkedvezőbb érték háromrétegű hőszigetelő üvegnél: 0,82 W/m2K!

 Erről bővebben a Hőszigetelő üvegek cikkben olvashat.
Csere

A régi, korszerűtlen nyílászáróra jellemző hőátbocsátási tényező (U = 3-6 W/m2K) a modern, hőszigetelő üvegezésű ablakoknál 1,1-1,4 W/m2K-re csökkenthető. Az energetikai megtakarításokból azonban nem térül meg rövid idő alatt a nyílászárócsere. Ha viszont a nyílászárók általános állapota miatt amúgy is le kell cserélnünk azokat, mindenképpen érdemes jobb hővédő képességű nyílászárókat beépíteni, mert a hagyományos nyílászárókhoz viszonyított többletköltségük olyan csekély, hogy az a cserét már gazdaságossá teheti.

Üvegezés

üveg_hoszig• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.
• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).

A témáról bővebben ITT olvashat.
A komplett folyamat (felmérés, árajánlat, csere) ITT megrendelhető.

Hőszigetelő üvegek

2009 március 24. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Geo-Line megfelelő és naprakész felkészültséggel segít kiválasztani – az épület valamint a megrendelő igénye szerint – a legmegfelőbb nyílászáró típusát.
A Geo-line nem kötelezte el magát egyetlen gyártónál sem, így konkrét típus, név nem jelenik példáinkban de természetesen van javaslatunk.

A cikk célja:  Átfogó képet adni minden további érdeklődőnek az utóbbi ~30év nyílászáró fejlődéséről, és felhívni a figyelmet a főbb szempontok alapján a jelentősebb változásokra az átgondolt döntéshez.

FIGYELEM!  Egyes gyártók marketingfogásként gyakran a hőszigetelt üveg kedvező U-értékét tüntetik fel a terméken, ám ez megtévesztő, mivel az ablak U-értéke az üveg és az ablakkeret függvénye. Vásárláskor az együttes U-érték legyen az irányadó!

A komplett szolgáltatásunk (felmérés, árajánlat, csere) itt megrendelhető.

Üvegezés

A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően, különösen az energiatakarékosság tekintetében,  a nyílászáró-ipar az utóbbi évek legdinamikusabban fejlődő ágazata az építészetben.
• A két- vagy háromrétegű korszerű üvegezés a hőszigetelés lényeges eleme. A kettős rétegű üvegezés belső, „légrés” felőli oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi.

• A hőátbocsátási tényező értéke tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki.
• Tovább tökéletesített megoldás hogy egyes gyártók az üvegek közti távtartó nem alumínium, kelyette műanyag vagy szilikon anyagokat alkalmaznak.

A 4-16-4 mm-es háromrétegű, bevonatos és argon töltésű üvegezéssel pedig még kedvezőbb hőátbocsátási tényező érhető el (U = 1,0-1,4 W/m²K).

Hőszigetelő nyílászárók
faablak 1.)Az alap hőszigetelt üveges nyilászáró:

Olyan üvegszerkezet melynél két float üveg közé páramentesítővel megtöltött alumínium távtartó keretet ragasztanak egy elsődleges szigetelést biztosító butil anyaggal melyet végül két komponensű ragasztó anyaggal zárnak körbe.
Felépítés:  U: érték 2,6-3,6 W/m2K

4mm float üveg-
16mm légrés-
4mm float üvegTok: Fa vagy fém

(“80 évek üvegszabványa”)    NEM MEGFELELŐ!

Csere szükséges!
title_0_2
faablak 2.)Fokozottan hőszigetelt nyílászáró: Olyan hőszigetelő üvegszerkezetek melyeknél az épület belseje felé néző üveg LOW-E bevonattal van ellátva.

Felépítés:

U: érték 1,3 W/m2K
4mm Float üveg-
16mm légrés-
4mm LOW-E üveg

Tok: Fa vagy műanyag esetleg alumíniumMa kapható általános nyílászáró

Az építőipari normáknak megfelel de építketés vagy csere esetében válasszuk a következő gázzal töltött
– 3.) típusú – szerkezetet vagy jobbat.

title_0_2

aluplast_ideal_2000_muanyag_ablak12 3.)Fokozott gázzal töltött hőszigetelt nyílászáró A LOW-E bevonat alkalmazásával energia megtakarítást érhetünk el hiszen az „U” érték (hőátbocsátás) fele az alap hőszigetelő üveg szerkezetének. A hőátbocsátási tényező csökkenésével a fűtési energia felhasználás jelentősen csökken. A fütési energia költségének csökkenésével pár éven belül megtérülnek a többlet beruházás költségei.
A lágy fémbevonat előnyös tulajdonságai tovább fokozhatók, ha a két üveglap közötti teret rossz hővezetési tulajdonságú nemesgázzal, pl. Argonnal töltik fel.

Felépítés:                             U: érték 1,1 W/m2K
4mm Float üveg-
16mm Argon gáz-
4mm LOW-E üveg Tok: Fa, Műanyag 5-7cellás,

Szinte minden gyártó forgalmazza felár ellenében.
A fütési energia költségének csökkenésével pár éven belül megtérülnek a többlet beruházás költségei.  

AJÁNLOTT!

title_0_2

4.)Speciális háromrétegű hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró

A 3-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.
Üveg átbocsátási tényezője: Kü=0,6W/m2K

Felépítés:

U: érték 0,6W/m2K
4mm LOW-E – 10mm légrés Argon gázzal töltve –
4mm Float üveg-10mm légrés Argon gázzal töltve-
4mm LOW-ETok: Fa-műanyag, Fa alumínium vagy műanyag- alumínium szendvicsszerkezetek

Az üvegek között speciális távtartó van.
Az alacsony energiájú házaknál és a passzívházaknál alapkövetelmény!

Teljes ablak értéke: Uw:0,70w/m2K !!

KÜLÖNÖSEN AJÁNLOTT!

240212

title_0_2

fa-alu_redony1 5.)Speciális háromrétegű hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró 3-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.Üveg átbocsátási tényezője: Kü=0,6W/m2K

Felépítés:
Mint a fenti ablaknál de árnyékolóval kombinálva!

Teljes ablak értéke Uw: 0,70w/m2K !! KÜLÖNÖSEN AJÁNLOTT!

title_0_2

6.) 6-rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáz töltéssel.

Míg az ablakok fejlesztése az elmúlt években a hőveszteség csökkentésére irányult, addig ez az ablakrendszer lehetővé teszi, hogy a normális napsütésből energiát nyerjünk a lakóhelyiségek felfűtésére!
Az ablakok minősége a legnagyobb igényeknek is megfelel, kezelése roppant egyszerű, beépítése a hagyományos ablakéval megegyező. Az üvegfelület fordítását egy könnyed mozdulattal végezhetjük. Az elfordítást 2 biztonsági csavar gátolja, hogy a műveletet gyerekek ne tudják elvégezni. A fordítások számtalanszor ismételhetők attól függően, hogy hűteni vagy fűteni akarunk.

Jóleső meleg sugárzás télen. Napos téli napokon ez a 6 rétegű üveg belső felülete, akár 50°C – ra is felmelegszik. Az üvegrendszer kiszűri a napsugaratkat, átalakítja, és mint egy cserépkályha leadja a meleget a helyiségekben.

Nyáron a belső keretet egy könnyed mozdulattal megfordítjuk és így, már egy nagyhatású napvédőüvegként működik tovább.

Felépítés:
1. Fehér üveg

U eff = +- 0,0 W/m² K!!
2. Argon gáz
3. Low-E-réteg
4. Float üveg
5. Fólia
6. Zöld üveg

ablak-131

Újabb bejegyzések »

Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon