Rss Feed
Tweeter button
Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon
E-otthon szigetelés

A termikus burok

2009 május 1. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Fektesse otthona korszerűsítésbe pénzét még ma.
A megtérülés 3-10 év alatt garantált!
_

A Geo-Line a korszerű otthon megvalósításához – legyen az új építésű vagy felújításra szoruló – az E-Renovit programja keretében, a termikus burok elvén haladva térképezi fel sorra a hiányosságokat.
Szakembereink a diagnózis alapján, folyamatos ellenőrzés mellett végzik el a munkafolyamatot.

A légtömörség és a hőszigetelés fogalma:

Az épületek külső burka minél légtömörebb kell legyen – ez nem csak a passzívházakra érvényes. Csak a burok légtömörségével lehet olyan építészeti károkat elkerülni, melyek a levegőáramban szállított vízgőzből erednek (lásd lent az ábrát). A huzatos lakóhelyiségeket ma már a lakók egyébként sem fogadják el: Egy ténylegesen légtömör építési mód jobb kényelemérzethez vezet. Ezért a jó légtömörség az építészeti technika manapság általánosan érvényes szabályai szerint elvárt, és ez így rendjén is van. Egy kényelmes passzívház esetében ez méginkább érvényes.

epitesi_fuga1
Szerkezeti repedés, hézag

A légtömörség nem az energiatakarékos építészet hobbija, hanem egy kötelező szükségszerűség, ha a szerkezeti elemek átnedvesedését el akarjuk kerülni. A nem légtömör helyeken keresztül áramló levegő ugyanis nagyon sok nedvességet juttat magába az épületszerkezetbe.
A légtömörséget nem szabad a hőszigeteléssel összetéveszteni. Mindkét tulajdonság fontos az épületburok számára, de mindkettőt általában egymástól függetlenül kell elérni:

  • Egy jól szigetelő építőanyag nem feltétlenül légtömör: pl. egy kókusszövet-szigetelésen, egy befújt cellulózszigetelésen vagy egy ásványgyapottáblán problémamentesen “át lehet fújni a levegőt”. Ezek az anyagok jó hőszigetelők, de nem légtömörek. Az egyedüli szigetelőanyag, ami egyidejűleg légtömörségi rétegként is alkalmazható, az az üveghab.
  • Megfordítva: egy légtömör anyag nem feltétlenül jó hőszigetelő is egyben: pl. az alumíniumlemez tökéletesen légtömör, de hőszigetelő hatása gyakorlatilag nincsen.
a-termikus-burok

A termikus burok elvi ábrázolása

Elv

Fontos az “egy megszakítás nélkül tömör épületburok” elve, mely könnyen nyomonkövethető a “piros vonal” módszerrel.

Egy épületburok akkor lehet csakugyan légtömör, ha: A légtömör burok az egész fűtött légtérfogatot körülveszi, mégpedig megszakítások nélkül .


A termikus burok alapvető funkciói:

Hőszigetelés:

A belső meleg elválasztása a  külső hideg  területtől, megakadályozva hogy a hideg a belső térbe jusson.

Légzárás:

A megfelelő – előírt – légzárást biztosítja.
A következők nem tartoznak  a termikus burokhoz:
– átszellőztetett épületszerkezetek, előtét héjszerkezet
– Télikertek, üvegezett tornácok homlokzati szigetelésen kívüli részei
– Társított szerkezetek /árnyékolók, előtét építmények/
A termikus burok elemei:
Tömör épülethatároló szerkezetek:
-Külső fal
– Padló (talajon és pincefödémen)
-Padlásfödém
-Tetőtér beépítést határoló szerkezetek
-üvegezés nélküli egyéb épületszerkezetek (bejárati ajtó, pince, garázsajtó stb.)
Üvegezett (transzparens) épülethatároló szerkezetek:
– Ablakok (függőleges és ferde síkú)
-Szolár (üveg)  falak, a passzív szolár rendszerek egy része
-Tetőbevilágítók

Hőszigetelés a gyakorlatban

2009 április 18. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Mivel Közép-Európában az időjárási viszonyokat október közepétől április végéig a hűvös és csapadékos idő jellemzi, az épületburkon belüli hőmérséklet magasabb lesz, mint a szabadban. Ekkor a burkon keresztül hő távozik – ha ez a hőveszteség nem kerül pótlásra, akkor relatív gyorsan bent is olyan hideg lesz, mint kint. Ezért ésszerű a hő távozásának határokat szabni – pontosan ez a feladata a hővédelemnek.

A hőszigetelés fontossága

A hőszigetelés fontossága

Minden építési módnál lehet jó hővédelmet alkalmazni, ami már eredményesen meg is történt: a nehézszerkezetes építésnél a faszerkezetes építésnél, a készházépítésnél, héjelem-technikájú építésnél, a fémszerkezetes építésnél és a vegyes szerkezetű építés minden formájánál.

Egy utólagos, nagyon jó hőszigetelés meglévő épületeknél is lehetséges. Az energiatakarékos házépítés tapasztalataiból egy fontos elv vezethető le:

“Ha már lúd, legyen kövér!”

– hővédelemnél ne spóroljunk a szigetelés vastagságával. Az  E-Renovit program keretében ezt komolyan gondoljuk – mert a jó hővédelem az energiamegtakarítás egy nagyon gazdaságos útja.

Az energiatakarékos építés legfontosabb elve: egy az épület köré elhelyezett megszakítás nélküli hőszigetelő burok (sárga) lecsökkenti a hőveszteségeket, mint egy meleg kabát. Mivel a legtöbb hőszigetelő anyag nem légtömör, a szigetelő burok mellett kell még egy légtömör buroknak is lennie – ez így van itt is, ezt a piros színnel húzott vonal jelöli. Nagyon fontos a hőhidak elkerülése, amire egy külön tervezési módszer lett kifejlesztve, a “hőhídmentes kialakítás”.

Hőhíd

A hő megkeresi a fűtött helyiségből kivezető útját. Eközben a legkisebb ellenállás irányába megy. És ez nem feltétlenül kell egyenesen egy szerkezeti elemen keresztül vezessen. A meleg számára gyakran egy “helyi kerülőút” egyszerűbben vehető, mint a közvetlen út. Ezekben az esetekben beszél a a szakirodalom egy “hőhídról”.

A hőhidak következményei:

  • Megváltozott, általában lecsökkent belső felületi hőmérséklet; ez a legrosszabb esetben az épületelem átnedvesedéséhez és penész kialakulásához vezethet.
  • Megváltozott, általában megemelkedett hőveszteség.

Épületdiagnosztika

2009 április 16. Szerző: · Nincs hozzászólás 

 Épületdiagnosztika      

     A thermovíziós / hőfényképezéses / vizsgálat olyan vizsgálatot jelent, amely lehetővé teszi bármely test távolból történő, érintkezés nélküli, saját sugárzáson alapuló, felületi hőmérsékletének vizsgálatát.

szigeteletlen_labazat
Szigeteletlen lábazat
Félig szigetelt épület 
Félig szigetelt épület
Hőszigeteletlen áthidaló

Hőszigeteletlen áthidaló

   

Hőhíd a sarokban (tetőtér)

Hőhíd a sarokban (tetőtér)

 

                   A thermovíziós vizsgálat azon alapul, hogy a kamera érzékeli, és látható képpé alakítja, a minden abszolút nulla foknál nagyobb hőmérsékletű infrasugárzást amit a test kibocsát magából. A hőfényképezést a hőmérséklet változások, a hőmérsékleti sugárzás eloszlása, valamint az azt követő jelenségek tanulmányozására használjuk.

 

Mire jó a hőfényképezés az épületeknél?

A hőfénykép objektív módon megmutatja az épületek pillanatnyi hőveszteségét, hőszigetelés vagy hőszigeteletlenség miatti hiányosságokat, problémákat. Az épületek állapot vizsgálata azon alapul, hogy a hőfényképezéssel kimutathatók a hőmérséklet különbségek a külső és a belső felületeken. Megjegyzendő, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a megfelelő hőáramok kialakulása a külső és a belső oldalak között! Tehát a megfelelő hőmérséklet különbség a mérés alapja.

Menyezeti szigetelési hibák! 

Menyezet szigetelési hibák

 

Tetőtér koszorú és pillérek rossz hőszigetelése

Tetőtér koszorú és pillérek rossz hőszigetelése

 

      Az épületek külső és belső oldaláról hőfényképeket készítünk, ezeket hasonlítjuk össze, így választ kapunk a vizsgált felületek hőtechnikai állapotáról. Így a kiértékelés után meg tudjuk határozni, hogy hol és miként kell beavatkozni az épületen, hogy az épület megfelelően el tudja látni a funkcióját. 
     Egy épület objektív vizsgálatához nagyon sok, néha több mint 100 hőfénykép készül, mert csak így lehet korrekt választ adni a felmerülő problémák megoldására. A hőfényképezés alkalmas ezen túl még: vizesedések, nedvesedések, penészesedések helyeinek kimutatására, melyek nagysága biztos, hogy nem egyezik meg az emberi szem által látott területtel ! Padlófűtés, vagy bármilyen vízzel kapcsolatos cső helyeinek kimutatása, csőtörés keresés.

Hőszigetelés

2009 március 30. Szerző: · Nincs hozzászólás 

Cégünk a hőszigetelésben teljes kivitelezést végez. Bővebben itt érdeklődhet.

Egy átlagos háztartásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk!

Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek legfeljebb a felében fűtünk.
Szintén elgondolkodtató, hogy egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák. Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fűtési rendszereinkre,valamint elöregedett kazánjainkra gondolunk.

energiaelosztas1

Épületeink hőszigetelése

A hőszigetelés célja műszaki értelemben nem más, mint az épületek és az épületszerkezetek hővédelme, vagyis mérsékelni:

• a téli fűtési hőveszteséget
• a nyári hőterhelést
• a hőhidak kialakulását
• a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódást

Mindennek csak megfelelő eszközökkel, odafigyeléssel, és egyéb apró, de lényeges szempont figyelembevételével tehetünk eleget – egyrészt már az épület tervezése, másrészt a kivitelezés, a működtetés során.

Hőátbocsátási tényező

A szerkezetek hőszigetelő képességét az úgynevezett hőátbocsátási tényező, az U-érték (korábban k-érték) jellemzi, ami azt mutatja meg,mennyi hő távozik az adott szerkezeten keresztül. Minél alacsonyabb az épületszerkezeti elem, azaz a fal vagy ablak U-értéke, annál jobb a hőszigetelő képessége.

Hőhíd
Az épület hőveszteségét nagyban befolyásoljáka hőhidak is. Hőhíd képződhet az épület sarkain, kiszögellésein, illetve ha különböző hőátbocsátási tulajdonságú szerkezeti elemek találkoznak. Ekkor a jobb hővezetésű, erősebben hűlő épületszerkezeti elem elvezeti a belső hőt a külvilág felé, amit úgy vehetünk észre, hogy a falak egyes részei hidegebb tapintásúak. A hőhidak lerontják a falak szigetelőképességét, ezen kívül a falak penészesedéséhez is hozzájárulhatnak.

Külső hőszigetelés – Dryvit

haz_hoveszteseg1Homlokzat

A homlokzat utólagos hőszigetelésének elterjedt módszere, hogy szigetelőanyagot erősítenek a homlokzathoz (ragasztóanyaggal és mechanikusan), amely kívülről üvegháló védelmet és tapasztóanyagot kap, majd erre kerül a fedő vakolat és a színezés. A homlokzat utólagos hőszigetelésének legelterjedtebb anyaga a polisztirol, amely a homlokzat páraáteresztő képességét ugyan csökkenti, viszont kiváló az anyag hőszigetelő tulajdonsága, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető.A talajhoz közeli részeken ajánlott az ütéseknek jobban ellenálló és vízre nem érzékeny extrudált polisztirollapot használni. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú az ásványgyapot, amely nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb megoldás, ára viszont majdnem kétszerese a polisztirol alapú hőszigetelésnek.

A polisztirollapok ajánlott vastagsága alapszerkezettől és annak tulajdonságaitól függően legkevesebb 6 cm, de jobb, ha 10 cm. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan.

dryvit11Külső vakolat

A külső vakolat maximum 3,5 mm vastagságú vékonyvakolat lehet a hőszigetelő lapok korlátozott teherviselő képessége miatt:
• A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú, por alakú vakolatokat vízérzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már alig gyártják.
• A műgyanta kötőanyagú, felhasználásra kész „vödrös” vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
• Jóval ellenállóbbak a kiváló páraáteresztő képességű és üvegkeményre szilárduló vízüveg kötőanyagú szilikátvakolatok.

Költségek

A hőszigetelő anyag átlagára körülbelül 30 százaléka a teljes rendszer átlagos árának. Így az utólagosan elvégzett hőszigetelési munkák során nem érdemes a hőszigetelő anyag vastagságával túlzottan takarékoskodni, mivel a költségek jelentős részét ez nem csökkenti.
A hőszigetelés fajlagos költsége (munkadíjjal együtt) állványozás nélkül 5000 Ft/m², állványozással pedig 6000 Ft/m²-re becsülhető. Ez az ár azonban az olcsóbbak közé tartozik. Az ár erősen függ a hőszigetelő anyagtól, a vakolat szemcsenagyságától, színétől és anyagától, és akár a 10 000 Ft/ m² értéket is elérheti. Ha a kivitelezés megfelelő, a hőszigetelés élettartama 30 év.
A homlokzati hőszigetelő rendszer kiválasztásakor tekintettel kell lenni a vonatkozó tűzvédelmi előírásokra.

Tetőszigetelés

2009 március 25. Szerző: · Nincs hozzászólás 

A tetőfödém és a mai modern tetőszigetelés

A teljes tetőszerkezet szigetelőképességét az alkalmazott hőszigetelőanyagon annak vastagságán túl a beépítés helye és módja is jelentősen befolyásolja!
A Geo-Line az E-Renovit program keretében a tetőfödémek utólagos szigetelésében is megfelelő és szakszerű munkát tervezünk és kivitelezünk.

A szarufák feletti szigetelés csomóponti ábra A tetőtér beépítése megfelelő hőszigetelés nélkül elképzelhetetlen. Ugyanakkor ma már nem elég a hőszigetelőanyag szarufák közötti beépítése, mert a faszerkezetek csak kis mértékben hőszigetelők. Ebben az esetben a szarufák felett, illetve alatt történő kiegészítő hőszigetelés nyújtja a biztos megoldást.

teto_kulso11

A javasolt szigetelési vastagság:

Típus Szigetelés
Új építésű ház 15-25 cm
Energiatakarékos ház 25-30 cm
Passzív ház 30-35 cm

Tetőfödém

A rossz tetőszigetelés jele A födémen át távozik a belső terek fűtésére használt hő jelentős része. A régi épületek tetőfödémje, a tetőtérbeépítés nélküli épületrészek utólagos hőszigetelése a legtöbb esetben nehézséget okoz, mert a hőszigetelés általában csak a tetőfedés teljes megbontásával kivitelezhető, ezért célszerű egy teljes tetőfelújítással együtt elvégezni a födémek utólagos hőszigetelését is.

Lapos tető

A lapos tető a leginkább lehűlő épületrész, ezért az legalább 14-16 cm-nyi hőszigetelést igényel. Ha megoldható, lapos tető helyett érdemes magas tetőt kialakítani.

Geo-Line | Alternatív energia hasznosítás felsőfokon